Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1902 (Budapest, 1903)
I. Szabályozás
9 — A Vérhalom dűlői park. tolt s helyzetünkben nem fokozható vagyoni erejét terek lótesitósóre is forditva, ennek következtében az csakhamar teljesen kimerülne és képtelenné válnék előbb említett, minden esetre sajatabb és közelebb álló hivatását a legszűkebb határok között is betölteni. Kiegészíti ezt a szempontot az a további észrevételünk, hogy a fővárosnak mégis csak inkább meg van adva a mód arra, hogy szükség esetében segíthessen magán. Miután ezen okokból a költségeknek részben való viselésére sem vállalkozhattunk a főváros a tér elejtésének az álláspontjára lépett. A tér elejtését illetőleg már elvi szempontból lényeges aggályaink vannak, hogy a jelen és a jövő szükségleteinek figyelembe vételével kellő megfontolás után tervbe vett szabályozások a végrehajtás stádiumában a kisajátítási költségek pillanatnyi hatása alatt elejtessenek. Ez az eljárás a város fejlődésének bizonyára fel nem áldozható nagy érdekeit tenné kocz- kára, megingatná a szabályozási terv komolyságába vetett hitet és bizalmat és előreláthatólag késői megbánást vonna maga után. Noha azonban a székes-fővárosnak ezt nyomatékosan megfontolásába ajánlottuk s noha a kisájátitás iránt az érdekeltekkel újabb tárgyalásba is ereszkedett, sőt a térnek a közelben más helyen létesítésével is foglalkozott: 1413/1901 kgy. sz. határozatával újból mégis csak a tér elejtését, ellenzés esetére pedig azt kívánta, hogy a kérdést a belügyminister ur el- döndése alá terjeszszük. Ez utóbbi kívánságát teljesítve, a fentebb elmondottakhoz még egy körülményt kellett felemlítenünk. Hogy ugyanis a Csanádytérre városrendezési szempontból szükség van, ez nem képez vitás kérdést; a tér szükségét a székes főváros sem vonja kétségbe egy szóval sem, sőt birtokában vagyunk oly átiratának, melyben igen helyes irányelveket hangoztatva feljebb a Kárpát-utcza vonalán egy másik tér létesítéséről is gondoskodni kívánt és ebbeli felfogásán bizonyára mit változtathat az, hogy akkor már ez az utóbbi tér is fel volt a szabályozási tervbe véve. Maradna tehát a székes-főváros álláspontja mellett az az egyetlen ok, melyet a kisajátítási költségek terhéből merit; távol van tőlünk ezen oknak nagy horderejét kétségbe vonni; de azt tartjuk, hogy kizárólagos érvényesítésre az még sem tarthat igényt s különösennem avatható elvvé, mert különben nyilvánvaló, hogy a főváros szabályozásáról, rendezéséről és tehát fejlődésének helyes irányításáról le kellene mondani, a mit a jelenleg kétségtelenül fenforgó, de remélhetőleg mégis csak múló, átmeneti jelleggel biró mostoha viszonyok által sem lehetne igazolni. A belügyminister ur a tér elejtése mellett döntött, mert habár a kérdéses térnek létesítése városrendezési szempontból kívánatosnak is mutatkozik, úgy mégis a székes-főváros jelenlegi szorult pénzügyi helyzetére való tekintettel nem találta indokoltnak a fővárost nagyobb mérvű költségek viselésére kötelezni oly czél érdekében, mely magában véve kívánatosnak ugyan, de elkerülhetetlen szükségesnek nem mutatkozik. Hasonló helyzet, mint a Csanády-térnél, állott elő a II. kér Vérha- lom-dülőben tervezett nagyobb parkra vnnatkozólag is. Egy telek kisajátítása a székes fővárost a park elejtésének elhatározásába vitte, mivel a park területének megszerzését a fővárosi pénzalap terhére el nem vállaltuk. Ezt az ügyet is a belügyminister ur döntése alá terjesztettük, rámu-