Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1902 (Budapest, 1903)
I. Szabályozás
10 A Dob-utcza kiszélesítése tatya arra, hogy a Csanády-tér hasonló körülmények között már elejtetett és tehát a kérdés egy felette aggályos rendszer kiíejlésének jellegét készül az újabb esettel felvenni. Feltártuk másfelől azt a helyzetet, mely a kellő pénzeszközök hiánya miatt a székes fővárossal való viszonylatainkban újabb és újabb bajoknak válik előidézőjévé. Emlékezetbe hoztuk egyszersmind, hogy a fővárosi pénzalap dotálására az 1870. évi X. t. cz.-benkijelölt állami források évtizedek óta teljesen elapadtak, és gondoskodást kértünk, hogy az alap feladataihoz mért javadalmazáshoz jusson, mely esetben elvileg nem zárkóznánk el attól, hogy a székes-fővárost a terek és parkok létesítésére irányuló feladataiban is támogassuk. — Ezen előterjesztésünk a magas kormány előtt még tárgyalás alatt áll. A VII kér. dob-utcza kiszélesitése iránt a székes főváros tett hozzánk előterjesztést. A kérdés hátterét számos törvényhatósági bizottsági tagnak azon közgyűlési indítványa képezi, hogy az Erzsébetváros király- és dob- utcza közti részében az Andrássy-uthoz hasonló sugár-út létesittessék. — Az eszme igy íelvettetvén, megvalósitására a mérnöki hivatalban több variáns terv készült, melyek az uj sugár-út irányát részint a központi városháza károlykörúti kapuja és a Damjanich-utczának a Rottenbiller-utczá- val való találkozi pontja közötti vonalban, részint pedig a Dob-utcza mostani vonalában szemelték ki. Minthogy azonban az érintett tervekhez tartozó költségszámitás szerint a vállalat 14—18 millió korona forgó tőkét igényelne, melyből 10—13 millió korona meg sem térülhetne, már a középitési bizottság abból a felfogásból indult ki, hogy bár közegészségi, szépészeti és város- rendezési szempontból a dob- és király-utcza között egy tágas közlekedési ér létesítése felette kívánatos volna, mégis a vele járó költséghez fedezetet szerezni a jelen viszonyok között egyáltalán nem lévén remélhető, — ez az eszme egyelőre csak további tanulmány tárgyát képezheti és csupán az volna elhatározandó, hogy a dob-utcza északi oldalán építkezések alkalmával fokozatosan 10 ölre kiszélesittessék. Ezzel szemben a törvényhatósági bizottság úgy határozott, hogy a kiszélesítés a középitési bizottság módozatai mellett ugyan, de 12 ölre történjék. A Király-utcza és Dob-utcza között egy tágas sugár-út létesítésének eszméjével műszaki osztályunk is előszeretettel foglalkozott és bár nem férhet kétség ahoz, hogy a városrendezési szempontok ily gyökeresebb megoldást felette kívánatossá tesznek, — mindamellett számolva a meg nem másítható tényleges viszonyokkal, tisztában voltunk azzal, hogy az eszme megvalósítása belátható és számításba vonható időben uem juthat a lehetőség körébe. Ez az oka, hogy szorosan csak azzal foglalkoztunk, ami a székes-főváros közgyűlési határozatában foglaltatott, nevezetesen a Dob- utcza kiszélesítésével és ennek módozataival. Távol állott tőlünk kétségbe vonni, hogy miután a Dob-utcza ma helyenként alig 4 öl széles, kibővítése kívánatos, sőt szükséges. A kiszélesítés ellen tehát sem általában, sem az ellen nem volt elvi kifogásunk, hogy az északi oldalon és 12 ölre történjék. Vájjon az építkezések alkalmával esetről esetre fokozatosan leendő végrehajtás módozata alkalmas-e a kitűzött czél elérése, még 30 évi adó- mentesség mellett is, e részben aggályaink vannak ugyan, mert a mostani vonaltól 8 öllel hátrább menni, ezt a birtokosok önszántokból alig fogják megtenni, — mégis kijelentettük, hogy — ha székes-főváros más véle-