Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1902 (Budapest, 1903)
I. Szabályozás
— 8 — Csanácly-tér. a Haas-palota homlokzatvonalával, megjegyezvén, hogy a tér ekként derékszögű szabályos négyszögalakot nyer, melynek kellő közepére jut az általunk létesített square. Továbbá a szabályozási vonalnak a harminczad-utcza felé való folytatásánál ki nem küszöbölhető törés czélszerü eltakarását leli a szabályozási vonalnak a 648. brz. sz. telek előtti risalitszerü kiugrásában, a bekanyarodás pedig a harminczad-utczába simán, negyedkor alakjában nyeri megoldását. A terv végül úgy érinti a telkeket, hogy azok czél- szerüen és előnyösen beépíthetők maradjanak. A székes-főváros ebben nem nyugodva meg, a kérdés a belügyminiszter ur döntése alá került, ki is csekély eltéréssel tervünket jóváhagyta. Az Y. kér. Lipótvárosban, a Wahrmann-utcza vonalán az általános szabályozási terv, mely a székesfőváros közönségének hozzájárulásával nyelte megállapítását, kezdettől fogva egy nagyobb térnek a létesítését vette volt kilátásba. Ez a tér időközben el is neveztetett Csanády-térnek. A térnek egy része, mely arra volt szánva, hogy ezen á vidéken előreláthatólag majd szükségessé váló városi középület (pl. iskola stb.) ott elhelyezést találhasson a székes-főváros közönségének kívánságára elej tetett, részünkről is belátván, hogy a főváros ebbeli szükségletét kisajátítás utján bármikor kielégítheti s nagyobb koczkázat nélkül elkerülhető az, hogy a főváros időnap előtt a kisajátítás kényszerhelyzetébe hozassék A tér kisebbre szabott terjedelmében is kapcsolatban van az 1247 és 1248 hrsz. tömbökkel, melyek parknak lesznek kiképezve. Az 1247 hrsz. telek 1498‘55 □ ölnyi kiterjedésében a park czéljára máris rendelkezésre áll, mert az a Duna szabályozása folytán nyeretvén, a fővárosi pénzalapot illeti. A czólzat tehát az, hogy a lakosság, mely ezen a vidéken a fejlődés természetes menetéhez képest mind jobban szaporodni és tömörülni fog, a kérdéses ponton egyfelől induló helyhez, másfelől pedig oly szabad térséghez juthasson, melyen élelmezéséről s hasonló egyéb igényeinek kielégítéséről kellőleg gondoskodni lehessen. Jelenleg ily piaczi czélokra egyedül a Ferdinánd-tér áll rendelkezésre, de különösen a jövőt tekintve, a szükségletnek egyáltalán nem felelhet meg, mert a mellett, hogy egyébként is nagyon kicsi, három fő-utnak t. i. a váczi-ut, fóthi-ut és Lehel- utczának képezi találkozási csomópontját A Csanády-tér létesítésének kérdését actualis jelentőségre emelte az a körülmény, hogy a téren átvonuló felhagyott Pannonia-utczából keletre fekvő Lafrankó-féle telkek rendezés alá jöttek és a tér czéljára ebből az alkalomból egy 2045 □ öles tömböt ki kellene sajátítani. A főváros azt kívánta tőlünk, hogy a kisajátítási költséghez járuljunk hozzá; ezt a kívánságát mindamellett nem teljesíthettük, mert habár különösen az ország fővárosában ennek szabályozása és rendezése tekintetében felette nehéz azt a határvonalat megállapítani, mely a község érdekét és hivatását az állam érdekétől es feladatától elválasztja, mégis az 1870 évi X. t. ez. 3 §-ának d) pontjában lefektetett elvből kiindulva, melyre egyébiránt a törvény 10 §-a is utal, feladatunkat főleg a főforgalmi utak létesítésében véljük helyesen megtalálni és ezért azon az állásponton vagyunk, hogy az általános szabályozási tervbe felvett terek létesítése, már rendeltetésük természeténél fogva is szorosan vett községi feladatot képez. Ezen álláspont elfoglalására indít bennünket a kiemelt elvi szemponton felül az a gyakorlati szempont is, hogy a fővárosi pénzalap korlá-
