Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1902 (Budapest, 1903)
I. Szabályozás
7 Ó Buda szabályozása. Gizelia-tér. titása alig lesz elkerülhető és éppen e teher elhárítása lebegett szem előtt az eredeti szabályozás tervezésénél, mégis — amennyiben a székes-főváros e tehertől nem idegenkedik — készségesen járultunk a módosításhoz, mint forgalmi szempontból előnyösebb megoldáshoz. O-Buda részünkről kidolgozott szabályozási tervét 1895-ről adott évi jelentésünkben ismertettük. A székes-fővárossal arra vonatkozólag folytatott tárgyalásaink azóta legnagyobbrészt egyetértő megállapodásra vezettek. A múlt évre már csak néhány kérdés maradt függőben, melyeket a következőkben foglalunk össze. 1. A Lajos utcza keleti oldalának szabályozási vonalát a Lukács-utcza és a Kavics-utcza között 1895-diki tervünk szerint a jelenlegi homlokzatvonal képezné. Az az óvatosság vezérelt itt bennünket, hogy a Lajos-utcza ezen szakaszában fennálló gőzmalom homlokzata érintetlenül hagyatván, költséges kisajátítás kényszere be ne álljon. Ismert tény ugyanis, hogy a malomberendezések már a malomipar terén előforduló újítások alkalmazása végett 10-—15 évi időközökben átalakíttatnak, meg- ujittatnak, illetőleg kiegészíttetnek, pótépitkezések pedig igen rövid időközökben eszközöltetnek. Ebből önként következik, hogy ha a szabályozás nem kíméli a malmot, mint ezt a középitési bizottság kívánta, a hatóság már rövid időn belül a kisajátítás kényszerhelyzetébe jöhet. Mivel mégis a kisajátítás terhével első sorban a székes-főváros van hivatva számolni, részünkről a Lajos-utcza ezen szakaszának is kiszélesítéséhez hozzájárultunk, méltányolva a kiszélesítés kétségtelen előnyeit. — 2. A Tavasz- utczának a Lajos-utczáig való meghosszabbítását ahoz a feltételhez kötöttük volt, hogy a Szent-Lélek-ntcza hagyassák fel, mert a két utcza közé eső telektömb oly csekély mélységgel bírna, hogy beépítésre nem volna alkalmas. Minthogy azonban a középitési bizottság ennek daczára a Tavasz- utcza meghosszabbítása mellett a Szent-Lélek-utcza meghagyását is kívánta, ebbe belenyugodtunk, de csak olyképpen, hogy a két utcza közt megmaradó terület az említett okból csupán köztér, illetve square czéljára lesz felhasználandó — 8. Az aranyhegyi árokra nézve uj vonalazás van tervezve, mely azonban vízjogi eljárás során fog végleg megállapittatni. Ugyanez áll a Krempl-malom melletti árokra is. A kérdéses árkok uj vonalával kapcsolatos szabályozás tehát az említett vízjogi eljárás befejezéséig függőben kell, hogy maradjon. Ellenben a felhagyandó régi árokvonal környékére a szabályozás megállapítását mi sem akadályozván, elfogadtuk a középitési bizottság javaslatát, hogy az árok nyomának megtartásával a tervbe egy 18 öl széles út vétessék fel s ezen út az itteni tér északi oldalán vezettessék a Szent-Endrei útig, innen pedig egyenes irányban a Dunáig. — Ezekkel O-Buda kérdéses szabályozási terve, az Aranyhegyi árok uj vonalának kivételével, a székes-fővárossal egyetértőén meg van állapítva. A Gizella-tér keleti oldalának szabályozási vonala a Eerencz-József föld-alatti vasút miatt módosítást igényel. A terv ellen azonban, melyet a székes-főváros e részben elénk terjesztett, észrevételeink voltak, egyfelől a Haas-palota homlokzatával párhuzamosan haladó homlokzatvonal aránylagos rövidsége, másfelől a miatt, hogy a tér közepén létesített square közelebb esnék a tér keleti oldalához, mint a nyugoti oldalához. Ezekhez járul, hogy a keleti oldal homlokzatvonalába iktatandó törés igen szembeötlővé válnék. A jelzett okokból műszaki osztályunk által kidolgozott azt a tervet fogadtuk el, mely szerint a tér keleti oldala párhuzamos és egyenlő hosszú lesz
