Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - VIII. Vizmű
52 balparti városrészek jelenlegi vízszükségletét fedezni; hogy azonban a jövőben se álljon be vízhiány, a székes-főváros közgyűlése utasította a vízmű igazgatóságot a káposztás-megyeri vízmű továbbfejlesztésének, illetőleg a Il-ik rósz tervének kidolgozására. A mennyiben ezek a tervek kellő időben elkészülnek és fokozatosan kivitelre jutnak, a székes-főváros vízszükségletének kielégítése biztosítottnak tekinthető. AIváposztás-Megyeren, Dunakesz határában és a Szt.-Endrei-szigeten végzett talaj fúrások e tekintetben megnyugtató eredményeket adtak és igy remélhető, hogy ha a végrehajtás kellő időben és czólszerüen eszközöltetik, a siker nem fog elmaradni. A lefolyt évben nyertek befejezést a jobbparti vízmű kibővítési munkálatai is. Az újlaki vízmű kibővítésének szüksége részben a jobbparti városrészeknek az utóbbi években tapasztalt fejlődése, de különösen a nagyobbrészt nyaraló területekből álló kültelkek vízszükségletének rohamos növekedése folytán állott be. Minthogy pedig az újlaki vízmű elhelyezésére szolgáló Dunapart úgy felfelé, valamint lefelé is még jelentékeny hosszban ugyanoly rótegezóssel bir, mint magának a vízműnek a helyén: ezúttal a kibővítést úgy tervezték, hogy a meglevő 200 méter hosszú vízszintes szürőcsőtől északra, annak mintegy folytatásaként, de attól körülbelül 50 méternyire kezdődőleg egy 400 méter hosszú vízszintes szürőcsövet létesítenek egy az alsó végén elhelyezett gyüjtő-kúttal. A szűrőréteg lehetőleg egyenletes kihasználása czóljából a —464 m. Duna-semponthoz viszonyított tengelyvonallal bíró vízszintes szürőcső első 100 méter hosszú részét 1000 mm., a második 100 métert 900 mm., a harmadik 100 métert 800 mm. és a negyedik 100 métert 700 mm. átmérőjűnek tervezték. A vízszintes gyüjtőcső déli végpontján elhelyezendő gyüjtőkútból a 600 mm. átmérőjű szívócső egy mászható betoncsatornában volt a gépházig vezetendő és illetőleg a gépházba való bevezetés előtt a meglevő régi szívócsővel is összekötendő. Úgyszintén tervbe volt véve a gép és kazánház kibővítése és abban egyóránkint 1000 m3 viz szállítási képességgel biró gőzszivattyú-góp, valamint 2 drb. gőzkazán felállítása. A munkálatokat 1894. évi szeptember hóban kezdték meg, azoknak befejezését azonban rendkívül hátráltatták azok a nehézségek, melyek részint a kedvezőtlen talajviszonyok, részint a gyakori magas Duna-vizállás- ból származtak és különösen a vízszintes szürőcső fektetésénél oly akadályokat képeztek, a melyek folytán a székes-főváros közönsége 86 folyóméter szürőcső elhelyezése után jónak látta a munkát beszüntetni és az eredeti terv módosításával a hátralevő 314 méter hosszú szürőcső helyett három verticalis szivókút sülyesztósét javaslatba hozni. Az erre vonatkozólag elfogadott és jóváhagyott terv szerint az első kút a vízszintes szivócsőrósz- től északra 50 méternyi távolságban, a másik kettő pedig további 100 — 100 méter távolságban helyeztettek el és pedig—5.53, illetve —4.51 fenék- mélységgel. A kutak szürőgyürüje 5.00 mtr. átmérővel szerkesztetek és azok általában megegyeznek a káposztásmegyeri III. szakasz kútjaival. A három kút egymásután egy közös szívócsővel és ennek közvetítésével az uj vízszintes szüi-őcső alsó végpontján levő szivókúttal köttetett össze úgy, hogy
