Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - VIII. Vizmű

a kutak vize ez utóbbiba syphonszerüleg ömlik át. A syphoncsövek 400 mm.-től 500 mm.-ig növekedő átmérővel birnak és egy m. szelvényű betoncsatornában helyeztettek el.

A szűrőterület növelésével egyidejűleg a gép és kazánházat is megtoldottak és az igy megnagyobbított épületben két db. 250 mI. 2 fütőfelületű 12 atkm. túlnyomásra szerkesztett apró csöves Bánó és Szüts-féle gőzkazánt, valamint egy db. Worthington rendszerű óránként 1000 m3 szállító képességű triplex, condensatios álló gőzszivattyúgépet szereltek fel, mely utóbbi 72‘8 méterre tehető szállító magassággal nyomja fel a vizet az I. sz. Józsefhegyi vízmedencéébe.

Ennek a gépnek 1897. évi deczember hóban történt végleges üzembe helyezésével a jobbparti vízmű átlagos napi szállítóképessége 50,000 köbméterre, maximális napi szállítóképessége pedig G0,000 köbméterre emelkedett.

A vízvezetéki csőhálózat tekintetében fölemlitendőnek tartjuk, hogy a Duna balparti csőhálózat fővonalaiból a lefolyt évben kiépült a Váczi- uti íőnyomócsőből kiagázólag a Bulcsu-utczában a Podmaniczky-utczáig és a köztemető utón a kőbányai-utig haladó 500 mm. átmérőjű nyomócső 2200 méter hosszban.

Dgyancsak a lefolyt évben került tárgyalás alá és nyert jóváhagyást a balparti kültelkekre vonatkozó vízvezetéki csőhálózat főbb vonalainak terve is. Az erre vonatkozólag elfogadott terv, mely a csőhálózat okszerű fejlesztése czéljából készült és csak a szükségletnek megfelelőleg kerül fokozatosan végrehajtás alá, a kültelki csőhálózat fővonalát a Váczi-uti főnyomócsőből kiágazólag a Bákospatak mentén tervezett külső körúton helyezi el, — ezt a vonalat véve fel egyszersmind a következő két évtizedre a vízellátás határául, — és azt a területet, mely ezen külső fővonal és a Hungária-körut között terül el, sugáralakulag látja el összekötő csövekkel és pedig a következő főbb vonalakon: Fóthi-ut (250 mm. átmérővel), Szent-László-ut (275 mm.), m. kir. államvasutak bécsi vonala (225 mm.), Erzsébet-Királyné-utja (350 mm. illetve 275 mm.), Csömöri-űt (300 mm.), Egre-ssy-út (275 mm.), Kerepesi-út (250 mm.) Ligettelki átlós-út (250 mm.), Lapos-dülő (két db. 175 mm.). Jóváhagyást nyert egyidejűleg a Hungária- uti fővizvezetéki csőnek a kőbányai-uttól az üllői-utig 600 mm. átmérővel, az üllői-úttól pegig a soroksári-útig 500 mm. átmérővel tervezett meghosszabbítása is.

Megemlítjük még, hogy a vízvezetékre vonatkozólag jelenleg is még a régi szabályrendelet és díjszabás van érvényben, mert az ebben az ügyben folyó tárgyalások mindezideig nem nyertek befejezést.

Az 1897. év folyamán engedélyezett vízvezetéki csövek a következő helyeken voltak lefektetendők:

I. kér. Orbánhegyi dülő-út, Mártonhegyi-út, Mártonhegvi dülő-út, Mozdony-utcza, Sashegyi dülő-út, Virányos! dülő-utak, Pauler-utcza, Városmajorit cza.

II. kér. Kis-Rókus-utcza, Nagy-Rókus-utcza.

III. kér. Lelkész-utcza, Szemlőhegyi dülő-utak, Föld-utcza.