Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - VIII. Vizmű
az elsővel szemben a rákospalotai szigeten van. De ugyanezek a viszonyok feltalálhatok a III. sz. átemelő telepnél is és ezért a vizmű igazgatóság javaslatba hozta, hogy a káposztásmegyeri vizműtelep első részének ki- egészitéseképen az átemelő teleppel szemben a szentendrei sziget alsó csúcsán levő kavicságy aknáztassék ki. A bemutatott tervek szerint a kiaknázandó kavicságy 1200 méter hosszú, alsó határa —3,53 és —7,53, felső határa pedig—0,76 és +2,11 méter Duna semponthoz viszonyított magasságok, vastagsága 3,93 és 9,35 méter között változik. Ebben a kavicságyban 10 kút terveztetett egymástól 100, 150 és 200 méter távolságokban —3,5 métertől, —6,0 méterig terjedő fenókmólysóggel és a réteg vastagság szerint 1, 2 vagy 3 db. lyukas szűrőgyűrűvel. A kutak szerkezete különben teljesen megegyezik az előzőleg kiépített III-ik szakasz kutjaiéval. A próbafúrások alkalmából vett vizpróbákkal végzett vegyi, valamint bektereologiai vizsgálatok eredménye kedvező volt. A Szt-endrei sziget kútjaiban összegyűl emlő viznek a balpartra való átvezetése, illetőleg az átemelőtelep gépei által leendő kiszivattyúzd-ára a rákospalotai szigetnél minden tekintetben helyesnek bizonyéit elrendezés alkalmazása vétetett tervbe. E szerint az egyes kútakba belenyúló szívócsövek egy közös szívócsőben egyesítve syphonszerüleg torkolnak a szigeten létesítendő végaknába. Úgy a közös íőszivócső, valamint annak az egyes kutakhoz való elágazásai mászható beton csatornákban helyeztetnek el. A szigeti végakna egy a Duna alatti vastag és kemény kÓK agyag rétegben létesítendő mintegy 700 m. hosszú alagút segélyével lesz a balparti végaknával összekötve, mely utóbbi az átemelő telep gépháza közelében a szabályozó kamarával symmetrikusan helyeztetik el úgy, hogy a beléje nyúló szívócső a szabályozó kamarától a gépházhoz vezető főszivó csőbe torkolhat. A két végakna és az alagút méretei megegyeznek a rákospalotai szigeten létesített hasonló berendezési tárgyak méreteivel és csupán a végaknák mélységét és ezzel egyidejűleg a Duna alatti alagút mélységi helyzétót nem állapították meg előre, hanem a kivitelnél találandó agyagréteg minőségétől tették függővé. A berendezés kiegészítő részét a Szt.-endrei szigeten a végakna szomszédságában tervezett őrház képezi, a mely a sziget lakott voltánál fogva itt már szükséges őrnek lakásúl, továbbá a syphon megszivásához megkívánt gőzkazán és ejector elhelyezésére szolgál. A létesítendő tiz kút termelő képességét a vizmű igazgatóság átlagosan napi 30,000 köbméterre becsüli a kavicsréteg vastagsága és a föltárt szakaszokon eddig elért eredmények alapján. A székes-főváros közönsége által elfogadott tervezethez a város vízellátásának biztonsága és a káposztás-megyeri szűrő réteg kímélése szempontjából mi is hozzájárultunk és a m. kir. belügyminister úr jóváhagyása után a székes-főváros a munkálatokat még 1897. év október hó 26-án foganatba vehette és az óv végéig elkészült a tiz kút a szivócsatorna, a természetes talaj magasságáig és folyamatban voltak a két végakna sülyesz- tósi munkálatai. A munkának a folyó óv őszére tervezett befejezéséhez az a várakozás fűződik, hogy a káposztás-megyeri vizmű egyedül is képes leend a
