Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1900. évi működéséről - X. Vasutak
OG tova, sa 18 öles Mester-utczában, az uj sertésvágóhíd mögött végződnék. A második megoldás szerint a vonal a Mester-utczából a Vágóhid-utczánál ágaznék ki s ezen át vezettetnék a Soroksár i- útig, a régi közvágóhíd S oro k s ári-uti homlokzata előtt elhaladva, a m. kir. államvasutak töltésével párhuzamos úton, a tervezett Hung áriaké rút egy részének fölhasználásával, a konzerv gyár előtt tovább folytatódva, az itteni két vasúti aluljárón keresztül jutva az uj sertésvágóhíd főhomlokzata előtti 12 öles úton végződnék. E vasút ügyében, a középitési bizottsággal egyetértőleg, kizárólag azon vonalvezetés mellett foglaltunk állást, mely szerint a vasút a Me ster-utczai vasút egyenes meghosszabitásaként vezettetnék a sertés* közvágóhidhoz. Mivel pedig a Mester-utcza valamennyi szakaszának mintaszelvényeit már korábban megállapítottuk, a vasút vágányai tehát ezen minta- szelvényeknek megfelelően akként volnának elhelyezendők, hogy a M es terűt ez ának támfallal kétfelé osztott 24 öles szakaszában mindkét vágány a támfal felőli oldalon és pedig az egyik vágány tengelye a szegélykőtől 175 méterre s innen a második a vágány tengelye 3 00 m.-re feküdjék. Az összekötő vasúttól a határig terjedő 18 öles szakaszban pedig e közúti villamos vasút vágányai az úttest két oldalán, a fasorok közti külön pályatesten akként helyezendők el, hogy a vágány tengelye a szegélykőtől 3 50 m.-re essék. E határozatunkat a székesfőváros is magáévá tevén, az idevonatkozó terveket és összes iratokat, a közigazgatási bejárás elrendelése végett a kereskedelemügyi minister úrhoz terjesztette föl. E közben a budapesti villamos városi vasút részvénytársaság az uj sertésközvágóhidhoz tervezett szárnyvonal ügyében további alapos tanulmányokat tett oly őzéiből, hogy mindama nehézségek, melyek a vágóhídi vágányoknak és a légszeszgyárhoz vezető iparvágánynak utszinben váló keresztezéséből származnának, elkerültessenek és hogy a IX. kér. elöljáróságnak kívánsága szerint a szárnyvonal végpontja a sertésvágóhid homlokzata elé helyeztessék, továbbá hogy a cs. és kir. hadügyministerium kívánságának megfelelően e vonal a gubacsi határban fekvő kaszárnya csoportig meghosz- szabbittassók. — Mindezeknek figyelembe vételével a vasúttársaság egy újabb tervet dolgozott ki s azt még az 1899. év deczember havában a székesfővároshoz beterjesztette. E szerint a szóban forgó szárny vasút a M e s t e r-u t c z a i fővonalból k ingázva, Ferencz vár osi-pályaudvar előtt egy áthidaláson haladna át, a mélyen fekvő vágóhídi vágányok fölött, a mely áthidalás 14.48 m. belső nyílással és 4.90 m. belső magassággal s 800. mm. szerkezeti magassággal, vastartókból épitetettnék meg s e hid mindkét oldalán egy-egy méter széles gyalogjáró is létesittetnék. Ezután a vasút vonala a m. kir. államvasutak töltése mellett, a 20° szélességben megnyitandó H u n g á r i a-k ö r u t o n az utaluljáróig vezet s az itt levő mindkét m. kir. áll. vasúti utaluljárón keresztül jutva, a két légszesz-gyári telep között tervezett uj 12 öles útra most Gubacsi-ut ér, melyen továbbhaladva az uj sertésvágóhid főhomlokzata előtti végállomásba futna be. E szárnyvonal innen meghosszabbittatuók még a Kón-utczáig
