Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - IX. Vasutak

— 79 —

szabbitást és bekötést a budai belső körúti vonalba. E terv szerint a Margit- rakparti vonal a lánczbidfő északi oldalán levő parknál alagútba jutva, igy haladna a lánczhid-utcza vonalában, az udvari vízvezetéki épületnél (kioszk,) ugyancsak alagutban befordulna a Dunapartra és a Döbrentei-téren jutna ki az utszinre. Tanulmányozás végett közöltük e tervet a székesfővárossal, mely abban a leghelyesebb megoldást találván, tárgyalására vegyes bizottságot óhajtott volna kiküldeni. Úgy véltük azonban, hogy a vegyes bizottsági tárgyalásnak már alig volna anyaga, mert az eszme elvi elfogadása után a felmerülő többi kérdések csak részletes építési tervek nyomán vehetők elbírálás alá. Azt ajánlottuk tehát a székesfővárosnak, szólítsa fel a budapesti közúti vaspályatársulatot, hogy az elfogadott eszme alapulvételével a a részletes kiviteli terveket készítse el és mutassa be.

A budapesti közúti vaspályatársaság Lipótköruti vonalának a budapesti városi villamos vasut-társaság Teréz-köruti vonalával való összeköttetése czéljából a szükséges vágányok a múlt évben megépültek, csak a megnyitás maradt a folyó évre.

A százház—kis-zuglói vonalnak a Róna-utcza közelében volt végpontjától a csömöri-uton a hajtsár-utig terjedő folytatólagos villamos vasúti vonal teljesen megépült s átadatott a forgalomnak. Ebből az alkalomból a kereskedelemügyi minister ur felhívta a székesfővárost, hogy a csömöri-uti vonalon a magyar államvasutak czeglódi vonalának keresztezése előtt az egyvágányú szakaszon a második vágány lefektetése czéljából szükséges kisajátításokat haladéktalanul vegye foganatba.

A Kerepesi-utról a Károly-körut felé közlekedő kocsik üzeménél az áramszedő-szán változtatása következtében komolyabb forgalmi zavarok merültek fel, melyeknek megszüntetése czéljából a Kerepesi-utról a nyugati pályaudvar felé közlekedő kocsik számára a Károly-köruton a Kossuth Lajos-utczánál egy kitérő vágány létesittetett s utóbb végleg is engedélyeztetett, mert minden tekintetben bevált.

Az üllői-uton, a Mária-Terézia laktanya előtt egy vágányösszeköt- tetóst kellett létesíteni, mivel a főváros e laktanyától a Cálvin-téren át a Városligetbe egy uj viszonylat beiktatását látta szükségesnek.

Egyes forgalmi telepek bővítésén és felszerelésén túl foglalkoztak az illetékes tényezők a kocsik szerkezetének tökélyesbitésével, főleg pedig olyan átalakításával is, hogy e kocsikon minden megállásnál villamos fék legyen alkalmazható, annál inkább, mert a mentőkészülékkel tett kísérletek nem váltak be. E mellett a biztonság fokozása érdekében kellő figyelemben részesült a kézi fékek tökélyesbitése is.

A villamos üzemre való átalakítás folyamán, a dolog sürgőssége miatt, a keresztezések az egész hálózaton ideiglenesen összemetszett és kellőképen hevederezett sínekből készültek; de igy a követelményeknek nem felelnek meg teljesen. Ennélfogva a közúti vaspálya-társulat úgy az alsóvezetékes, mint a Haarmann, továbbá Haarmann és Vignol rendszerű felépítményre keresztezési szabványterveket dolgozott ki, melyek aztán elfogadásra találtak az érdekelt idegen vasutaknál is.

A közúti vaspálya-társulat hálózatában a Lipót-köruton és a Sorok- sári-uton még Demerb-rendszerü s a Margithidon Phönix-rendszerü felépítmény is fekszik ; ezeknek ideiglenesen a pályában maradása megengedtetett;