Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - IX. Vasutak

80 —

mihelyt azonban a székesfőváros a soroksári-ntat, illetőleg Lipót-körutat átkövezi, e vonalszakaszokon is Haarmann-rendszerü felépítményt fognak alkalmazni.

A Margithidon levő vágányelrendezós helyett végleges jellegű felépítmény alkalmazása szintén aktuálissá vált, abból az alkalomból, hogy a hidon uj kabelszekrényeket fognak fektetni.

Tárgyalás alá került továbbá az ó-budai forgalom Kálvin-téri végpontjának áthelyezése a Csepel-rakpartra. Tekintve mindazonáltal, hogy ezen végállomás esetén a központi vásárcsarnok főhomlokzata előtti vágányokon majdnem minden perozben egy kocsi haladna el, ami különösen a vásárcsarnok kocsiközlekedését módfelett akadályozná, a középitési bizottság javaslatához képest a mellett nyilatkoztunk, hogy a Kálvin-téri végállomás egyelőre maradjon meg, annál inkább, mivel az uj menetrend szerint a Kálvin-téren az ó-budai vonalon felül már. csak az Orczy-uti vonalnak van végpontja. A Kálvin-téren tapasztalható kocsitorlódás orvoslására pedig azt az intézkedést szorgalmaztuk, hogy a megállással áthaladó kocsik a rendesnél hosszabb ideig ott ne vesztegeljenek.

Napirendre került a Hermina-uti vonalból kiágazólag az Erzsébet királyné utón vezetendő villamos vasút ügye is. E tekintetben a közigazgatási bejáráson arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy miután az Erzsébet királyné-ut némely szakaszában most még oly keskeny, hogy ott a közforgalom hátráltatása nélkül egy vágányt sem lehet fektetni, a vasút tényleges kiépitése csak akkor eszközöltessék, amikor az útnak 10 ölre tervezett kiszélesítése az egész vonalon megtörtént.

A budapesti villamos városi vasút r.-társaság a Ferencz-köruti vágányból a IX. kér. mester-utczában tervezett egy uj vonalat a Ferenczvárosi pályaudvarig. Természetes, hogy e vonal létesítése ellen elvi észrevétel nem volt. Tekintettel mégis a mester-utcza 14, 18 és 24 öl szélességben váltakozó szakaszaira és azon körülményre, hogy a közvágóhíd déli oldalán levő utcza és a pályaudvar közötti 24 öles szakasz különböző magasságban haladó, egymástól támfallal elválasztott két részre oszlik, a vasút czélszerü elhelyezése érdekében szükségesnek láttuk első sorban azon mintaszelvényekre nézve megállapodásra jutni, melyek szerint a mester-utcza különböző szélességű s részben különböző jellegű szakaszai rendezendők lesznek. Elfogadván egyszermind a műszaki osztályunk által a változó körülményeknek figyelembe vételével készitett négy mintaszelvényt, a vonalvezetés tekintetében e mintaszelvényeket kívántuk irányadóknak venni.

Éhez képest:

1. a Ferencz-körut és Yédgát-utcza közötti szakaszban a vágányok a kocsiutnak nem a közepére, hanem két oldalára, az 5 mtres járdáktól 3'50 mtr. távolságra helyezendők, figyelemmel arra az általánosan elfogadott elvre, hogy a 12 öles vagy ennél szélesebb utczákban a közúti vaspályái vágányokat két oldalt a járdák mellé kell fektetni, mert különben a közúti vasútra való fel- és leszállás csak az általános közlekedés keresztezésével történhetnék, ami pedig lehetőleg elkerülendő, a jelen esetben annyival inkább, mert a mester-utczának ez a szakasza is 14 öl széles lévén, a czélba vett elrendezés a közlekedés összes érdekeinek teljes kielégítésével vihető keresztül;