Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - II. Az uj hidakkal kapcsolatos rendezés

44

fejlődésének káros és boszantó akadályául ott hagyassák hosszú évekre terjedhető bizonytalan ideig. S hogy ez éppen akkor menjen határozatba, amikor a szabályozás végrehajtására már minden előintézkedés megtörtént, amikor a székes-főváros a Kossuth Lajos-utczának az egész vonalon való boulevardirozásáról költségvetésileg már gondoskodott is, amikor a Drélier- ház bérleteit felmondottuk s vállalkozót biztosítottunk a lebontásra és építésre, ehez önként érthetően semmi szili alatt nem járulhattunk volna és erről a fővárost nemcsak az erkölcsi, de egyúttal minden anyagi felelősség áthárításával s külön figyelmeztetéssel a rendkivüli adómentesség elvesztésének esélyére, azzal értesítettük, hogy a mennyiben a felhozottak daczára a Dréher-palota ügyét a Károlykaszárnya környékének szabályozása miatt mégis megakasztaná, ez esetre feltétlenül igényeljük, hogy

1. a főváros a mi részünket a felajánlott áron vegye át;

2. a Kossuth-Lajos utcza szabályozását és rendezését még 1899-ben múlhatatlanul hajtsa végre.

Az óvásnak megvolt a foganatja, mert a székes-főváros 1899. ápril 26-án tartott közgyűlésében 631. sz. a, végre elhatározta, hogy tulajdon- részét — nem ugyan 335 000, hanem 350.000 írtért nekünk átengedi.

Habár mi ajánlatunkat a fővárossal részletesen közölt tüzetes számításra alapítottuk s a méltányosság minden kívánalmának eleget tettünk azzal, hogy viszont a saját tulajdonrészünket is készeknek nyilatkoztunk ugyancsak 335.000 írtért átengedni; habár továbbá midőn a főváros e helyet tőlünk 350.000 frtot igényelt, ezt egyáltalán semmivel nem indokolta, a beláthatatlan hosszúra nyúlható tárgyalások elkerülése és azon czél biztosítása érdekében, hogy a Kossuth Lajos-utcza szabályozása és a Dréher- ház átépítése programmszerüleg végre legyen hajtható, elfogadtuk a 350 000 frtos árt is, figyelemmel lévén arra is, hogy úgy a fővárosi pénzalap, melynek terhére a 15.000 frtnyi különbözet esik, mint a községi alap, melynek ez az összeg jut, egyaránt a főváros fejlődésének érdekeit van hivatva szolgálni.

Ezzel a Dréher-féle palota szabad rendelkezésünkre jutván, az átalakításra Huber József, Majorossy Géza és Pucher István részéről vett 3 ajánlat közül, mint legkedvezőbbet, Pucher István építész és építőmester ajánlatát fogadtuk el, a bontásra és átépítésre vonatkozólag 237.140 frt 86 kr. végösszeggel, megemlítvén, hogy a munka még m. évi május havában megindult.

Megelőzőleg foglalkoztunk még az épület eltolásának kérdésével is, fonalán azon ajánlatnak, melyet az eltolásra Friestedt L, P. chicagói mér- nökvállalkozó és Horváth Gyula chicagói építésztől kaptunk. Az ajánlat szerint a ház közepéből megfelelő részt kimetszve az eltolás, továbbá az épület és a helyiségek karba helyezése együtt 152.000 írtba kerülne, amihez az ajánlattevők félévi kamatveszteség fejében még 20.000 frtot számítottak.

Elfogadva a legkedvezőbb feltevést, hogy t. i. a 152.000 írtban minden bennfoglaltatik, ami a helyiségeknek a modern igények szerinti kiállítására és felszerelésére szükségeltetik, a kamatveszteséget nem egy félévre, hanem egy egész évre, tehát 20.000 frt helyett 40.000 írttal találtuk számitandónak, mert mig egyrészt nem tekinthettük egész bizonyosnak,