Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - II. Az uj hidakkal kapcsolatos rendezés
— 81 abban, hogy a Tabán és a Krisztinaváros számára létesítendő vásárcsarnok nj telkét könnyebben szerezhesse meg. A parknak ugyanis azok az ingatlanok esnek áldozatul, melyeket a főváros vásárcsarnoknak czéljára szerzett. Még ha eltekintenénk is attól, hogy ezen a helyen a vásárcsarnok czélszernségi okok miatt a park nélkül sem volna létesíthető, tulajdonkép csak abban áll a főváros terhe, hogy a vásárcsarnok számára más telket kell szereznie. Úgy találtuk tehát, hogy támogatásunknak legfeljebb itt lehet helye. Miután pedig — nézetünk szerint is helyesen — a vásárcsarnokok ezentúl a lehető legegyszerűbb módon fognak építtetni, a Tabán és a Krisztinaváros vásárcsarnoka ebben a modorban főútvonalra nem jöhet, hanem főútvonal közelében ugyan, de mégis félrébbeső helyen lesz építendő, ahol az egész telek alig fog 400.000 koronába kerülni. A park létesitésó- nek feltétele alatt, felajánlottuk tehát a fővárosnak, hogy a vásárcsarnok számára szükséges uj telkek megszerzési költségeinek félét, 200.000 korona erejéig a fővárosi pénzalapból viselni fogjuk. Végre abban történt megállapodás, hogy a részünkről való hozzájárulás fix 200.000 korona lesz. így tehát a Rudas-fürdő előtti park sorsa biztosítva van, másfelül vegyes bizottság alakíttatott, azzal a feladattal, hogy a vásárcsarnok uj telkét szemelje ki. A Gellérthegyre vezető serpentin-ut a Ráczfürdő és a hídfeljáró közötti szakaszában is a szabályozás némi módosítása vált szükségessé. Az eredeti terv megállapításánál az volt ugyanis a feltevés, hogy a szikla minősége itt is ugyanaz, mint a Gellérthegy többi részén. A hídfeljáró építési munkái közben derült csak ki, hogy a hídtengelytől éjszak-felé a horgony-utczáig márgás dolomit van és pedig agyagerekkel befutva. Ez a minőségű szikla szabadon hagyva nem maradhat, mert az idő viszontságai- nak kitéve elporlanék és a közlekedést folyton leomlással fenyegetné és veszélyeztetné. Itt tehát a hegyoldalt támfallal kell biztosítani s hogy a támfal építése minél kisebb mértékben váljék szükségessé, ez az egyik ok, amiért a szabályozást módosítani kellett. A másik ok a Szent-Gellért- szobor, mely a szabályozás megállapítása után keletkezett elhatározás szerint a Gellérthegy tövében, az eskü téri hid tengelyében lesz felállítandó. De az eredeti szabályozási vonal megtartásával a szobor ferde háttér elé kerülne és ezen változtatni kellett. Elhatároztuk tehát, hogy a hidlejáró vonala a hídtengelytől ójszakfeló az alsóvonalhoz közel symetricusan mintegy 15 méterrel meghosszabittassék, a Gellérthegyre felvezető ut kiindulási pontja pedig ehez képest szintén eltolassék. A rendezési munkák végrehajtására általános árlejtést irtunk ki, a következő elvek szem előtt tartásával: 1. a budai és a pesti oldalon végrehajtandó munkák külön-külön vállalat tárgyát is képezhetik; 2. az egy-egy oldalon végrehajtandó munkák szót nem választhatók,
