Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - II. Az uj hidakkal kapcsolatos rendezés
30 — 3. Az építkezés minél hamarább kezdessék meg, bogy az uj intézet 1900. májusra használatba legyen vehető. A fővárosi közmunkák tanácsa képviselői e pontnál kénytelenek ismételni küldő hatóságuk ama kijelentését, hogy ha az intézet 1900. májusra netán nem volna rendeltetésének átadható, ezért s a következményekért annál kevésbbé érheti a polgári hatóságot felelősség, mert még ezidőszerint is megvan a lehetőség arra, hogy az intézet 1900. május 1-re elkészüljön, mert továbbá az ideiglenes gyógyintézet bérletét lehetetlen meghosszabbítani. A katonai kiküldöttek viszont azt jelentik ki, hogy a felelősség kérdésének tárgyalására nincs megbízatásuk, de szintén megvannak arról győződve, hogy az uj intézet 1900. májusra elkészülhet. Ebben bizva remélik, hogy semmi fennakadás nem fog bekövetkezni. Végül a katonai küldöttek kívánatra néhány napra átengedték az építési terveket, hogy azokról a közmunkák tanácsa műszaki osztálya a pénzügyminiszter ur tájékoztatására szükséges másolatokat vehessen. Ezzel a tárgyalás az elnök ama kijelentésével ért véget, hogy a jelen jegyzőkönyv két eredeti példányban állittatik ki és az egyik Khittel Rezső ezredes urnák fog átadatni, a másik pedig a közmunkák tanácsánál marad. Kelt mint fent. Aláírások. A jegyzőkönyvben foglalt megállapodásokat úgy a cs. és kir. közös hadügyminister ur, mint a m. kir. póuzügyminister ni- is elfogadván, az uj katonai gyógyintézet építése a katonai igazgatás részére átadott Zsigmond- utczai telken még a múlt évben kezdetét vette. Ami az eskütéri híddal kapcsolatban levő szabályozásokat és rendezéseket illeti, ezek tervei a pesti oldalra vonatkozólag, mint már jelentettük, végleg meg vannak állapítva. A budai oldalra nézve függőben volt még a Döbrentey-téri park kérdése. E park területébe bele esnek azok az ingatlanok, melyeket a főváros vásárcsarnok czóljára szerzett 287106 frt 33 krnyi költséggel. A fővárosnak az volt a kívánsága, hogy ezt az összeget akár a hidak alapjából, akár a fővárosi pénzalapból térítsük meg. Miután azonban a park nem a hid, hanem attól függetlenül kizárólag a székes-főváros általános érdekében van tervezve, a megtérítésnek a hidalap terhére helye nem volt. Ezt az álláspontot megerősítette a magas kormány is, következőleg ebben az irányban minden további tárgyalást meddőnek kellett jeleznünk. Nem volt jogczim arra sem, hogy a kívánt megtérítést a fővárosi pénzalap viselje. Mindössze arról lehetett szó, hogy a park létesítését a hozzáfüződő nevezetes városi érdekeknél fogva előmozdítsuk, segélyezve a községet
