Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény
13 Halmos János polgármester, bizottmányi elnök az ülést megnyitván üdvözli a jelenlevőket s előadja, hogy az ülés tárgyát azon egyezmény megújításának kérdése képezi, mely a fővárosi közmunkák tanácsa és a székesfőváros közönsége, illetőleg az ab kor még külön önálló részeket képezett Pest és Buda városok között első Ízben 1871. évben köttetett, 1896. évig öt évről öt évre, 1896. évben pedig egy évre megliosszabbittatott s folyó évi deczember hó 31-én lejár. Az elnöklő polgármester folytatólag előadja, hogy az utolsó óv folyamán, mely a_riagyobb szabályozások költségeinek mely hatóság által s mily arányban viselése tárgy ál »an az utóbbi években felmerült és az egyezmény utolsó meghozszabbitása alkalmával élessé vált vitás kérdések eldöntésére lett volna hivatva, a tanácsi TTL ügyosztály, melyhez ezen ügyek tartoznak, javaslatot készített, melynek elfogadásával a. szabályozások végrehajtásával járó kisajátítások költségei viselésére teremtett források, u. m. a fővárosi pénzalap ós_a székes-főváros kisajátítási alapja pónzerejét fokozhatni s ezzel a fővárosi közmunkák tanácsa és a székes-főváros közönsége közt fennálló differentiákat is elenyésztetni véli. Előadja továbbá elnöklő polgármester, hogy a fővárosi közmunkák tanácsának sokszor hangoztatott kívánságához b ópest a tanácsi III. ügyosztály a szabályozásokra és a telekrendezósekre vonatkozó szabályrendelet tervezetet is elkészítette. Végül bejelenti az elnök, hogy a székes főváros törvényhatósága által a múlt évi április hó 6-án 434 kgy. sz. a. kelt felterjesztésében a fővárosi pénzalap bevételi forrásai nagyságának, állapotának s jövőbeli alakulásának megvizsgálására kérelmezett vegyes bizottság megalakításához, minthogy ez a kormány és az állami számvevőszók felügyeleti s ellenőrzési jogát csonkítaná, a m. kir. ministerelnök nem járult hozzá. Miután azonban a nagyobb szabályozások költségeinek miként fedezése, a városrendezési szabályrendelet alkotása és a fővárosi pénzalap állapotának megvizsgálása lényegüknél fogva nem függnek össze, sőt összekapcsolásuk czélszerüsógi szempontból sem indokolt, mert egyrészt kár volna ezen kérdések egyikének kedvező megoldását egy másik bizonytalan sorsától függővé tenni, másrészt az említett kérdések különböző mederben is tárgyalandók, az elnöklő polgármester azt javasolja, hogy a vegyes bizottság csakis a terjedek egyezmény meghosszabbításának kérdésével foglalkozzék, Az egyezmény meghosszabbítása kérdésében pedig a polgármester a székes főváros küldöttei nevében azon
