Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény
14 javaslatot teszi, hogy tekintettel arra, hogy a jelen viszonyok mellett a terjedók-egyezmóny megszüntetése vagy lényeges módosítása nem látszik indokoltnak, a terjedók-egyezmóny az elmúlt év beszámításával öt évre, vagyis 1901. évideczemberhó 31-óig hosszabbittassók meg. A fővárosi közmunkák tanácsának küldöttei az elnöklő polgármester javaslataihoz mindenben hozzájárulván, a vegyes bizottmány egyhangúlag a következő egyezménytervezetet mutatja be: I. Az 1870. évi X. t.-cz. 8. §-ának b) pontja szerint a magánosok házhelyeihez csatolt terjedókekórt befolyt "vételárak íTlővárosT pénzalapot illetvén, másrészt a szabályozások czóljából egyes telkekből elvágandó terjedékek kártalanítását már a lefolyt 26 év alatt is a közmunkák tanácsa, illetőleg a fővárosi pénzalap eszközölvén, jövőre az egyes feleknek a fennálló szabályok végrehajtása alkalmával valamely útból, utczából, térből, vagy bármely más akár bel,- akár kültelken levő, nem telekkönyvezétt fővárosi közterületből átadandó, vagy az illető magánosoktól a felsorolt czólok bármelyikére átveendő terjedékek vétel-, illetve kártalanítási árainak, valamint az építkezések alkalmával előállítandó kiszökellókek által elfoglalandó utczaterületek használati dijának is megállapítása közvetlenül a fővárosi közmunkák tanácsa által lesz ezközlendő és úgy a befizetések lhint a kifizetések minden egyes esetben a fővárosi pénzalap javára vagy terhére közvetlenül a fővárosi közmunkák tanácsa által fognak számba vétetni. Világosan megjegyeztetik, hogy a magánosok telkeiből eleső ter- jedékeket a fővárosi közmunkák tanácsa az 1881. évi XLI. t.-cz. 21. §-ához képest csak azon időpontban köteles kártalanítani, mikor a szabályozási vonalon emelt épület már tető alá hozatott. Puszta telek-felosztásoknál és telekrendezóseknól a fővárosi közmunkák tanácsa az eleső terjedókeket, mint eddig teve, csak a szükség- és lehetőséghez képest fogja a szabályozási vonalon való építkezés előtt beváltani, de“ e részben a főváros irányában semmi kötelezettséget nem vállal. Azon területeknek vételára, melyek szabályozás folytán valamely, a főváros tulajdonát képező telekkönyvezett területből csatoltatnak a magánosok házhelyeikhez vagy telkeikhez, jövőre nem a fővárosi pénzalapot, hanem a fővárosi központi, mint házi pénztárt illetik. Magától értetik, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg úgy a városi, mint az állami építkezéseknél és általában szabályozásoknál is, a mennyiben ezen építkezések vagy szabályozások által állami vagy városi tulajdont képező területek érintetnek, sem térjedókbeváltásnak sem megtérítésnek helye nem leend. II. Budapest főváros hatósága az általa f. évi deczember hó végéig terjedőleg alakított kisajátítási alapot a jövőben is fentartandja akként, hogy ahhoz saját központi, mint házi pénztára évenként 30,000 frt, azaz harminczezer forinttal járuland és ezenkívül ide szolgáltatandja 20, azaz húsz száztóliját azon összegeknek, melyeket óvenkint városi telkeinek eladásából készpénzül beveend. Ezen alapnak 3/s-át, azaz kétharmadát Budapest főváros a saját körében megrendelendő szabályozásokra, kisajátításokra, díszítésekre for-
