Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1898. évi működéséről - XII. Vasutak
7S kilométer hosszú vonalon tiz állomás helynek létesítése volt tervbe véve. Ezen 30—35 méter hosszú perronokra, lépcsőkön kellene felmenni. A viaductot rácsos vastartókból tervezik készíteni, amelyek az útszin felett 4l/2 méter magasságban, egymástól 10,8 méter távolságban felállított vasoszlopokra lettek volna elhelvezendők. A két vágányt ezen rácstartókra szerelt keresztartókra helyezték. A hidpályát vízálló burkolattal látták el, a forgalom okozta zörejt hangfogókkal tervezték mérsékelni. E vasút-tervezetet áttanulmányozva, a közigazgatási bejáráson arra az elvi álláspontra helyezkedtünk, hogy e vasút létesítésére a kiszemelt útvonalakat nem lehet átengedni, legkevésbé a Hungária-körútat; s hogy azon különleges czélok szolgálatára, melyek kedvéért a magas vasút tervbe vétetett, csak úgy volna a vasút létesíthető, ha az külön pályatesten vezettetnék. A közigazgatási bejárás után említett álláspontunk felkarolása végett a belügyminister úrhoz következő felterjesztést intéztünk: 1544 sz. 1899. Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter Úr! Haraszti Jelűnek Henrik budapesti lakos tervezése és kérelme folytán tárgyalások vannak folyamatban villamos üzemű, oszlopokon, viadukt- szérűén vezetendő, u. n. magas vasút létesítése iránt, mely a Yáczi-útról a nvugoti pályaudvar közelében kiindulva a Hungária-körúton haladna és a Soroksári-útnál végződnék. A székes-főváros rendezésének és a helyesnek bizonyult alapon való tovább fejlődésének tekinteteinél fogva az eszme, miután a kereskedelemügyi in. kir. miniszter Úr 0 Nagyméltósága azt elvben felkarolandónak találta, bennünk méltó aggodalmat keltett. A kérdéses vasút ugyanis úgy, amint tervezve van. mindenütt a közútakat venné igénybe és foglalná le, noha nem szorúl bizonyításra, hogy a székes-főváros úgy jelenlegi, mint jövőbeli közútai részben semmiféle vasút befogadására nem alkalmasak, részben pedig legfeljebb közúti vaspálya létesítésére szolgálhatnak s illetőleg erre a ezélra tartandók fenn. Az a körülmény, hogy az említett vasút a levegőben, oszlopokon vezettetnék, egyáltalán nem jelenti a nehézség legyőzését, mert az oszlopok közötti terület holt területté, az általános közlekedésre használhatatlanná válnék. A kérdés tehát mindeneke'őtt az. van-e mód és lehetőség arra, hogy a kiszemelt útvonalakon a vasút létesítésére szükséges területet kihasítsuk és eredeti s legfőbb rendeltetésétől el vonluk'? A kész Váczi-utnál a tagadó válasz kétséges nem lehet. — A székes-főváros nagyarányú fejlődé >e és ezzel kapcsolatban forgalmának óriási emelkedése mindenütt arra a tapasztalásra vezetett, hogy utczáink és útaink. még azok is, amelyek újabb alkotásnak köszönik létüket, a szükséghez képest inkább keskenyek, mint szélesek, sőt mind sűrűbben merülnek fel máris a panaszok, hogy kiváltkópen a főforgalmi erek nem elég szélesek. Ez a helyzet
