Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - I. Szabályozás
5 Utczanyitás a IV. kér. Egyetem-tér és a Magyar utcza között Az V. kér. Uj épület szabá lyozása. 6. A Serfőző-utcza meghosszabbításához, 7. a Tavasz-utcza meghosszabbításához a Lajos-utczáig,— hozzájárultunk, ez utóbbihoz azzal, hogy a Szentlólek-utcza egyúttal felhagyandó; az a tömb ugyanis, mely a Szentlólek-utcza és a Tavasz-utcza közt keletkeznék, méreteire nézve oly csekély, hogy nem volna beépíthető. Elfogadtuk továbbá 8. a Kert-utcza meghosszabbítását, 9. az Akácz-köz meghosszabbítását, 10. a Viador-utczának a Dunáig való meghosszabbítását, 11. a Tél-utczának meghosszabbítását, 12. a Raktár-utczának meghosszabbítását és folytatólag a Miklóstól' ezzel kapcsolatos nagyobbitását. 13. Azt a kívánságot, hogy az Aranyhegyi árok útvonala 30 ölről 20 öl szélesre szállíttassák le, másfelől azonban az esztergomi vasút töltésén túl fekvő párhuzamos út 10 ölről 20 ölre kiszólesittessók és ez utóbbiba szintén egy árok helyeztessék, — nem fogadtuk el; az aranyhegyi árok útvonalánál ugyanis a 30 öl szélesség múlhatatlanul szükséges, mert abban, két töltés közé fogva, az aranyhegyi ároknak, másrészt pedig azon jelentékeny forgalomnak kell helyet találnia, mely az esztergomi vasút pályaudvara és a Duna között ki fog fejlődni. Viszont a vasúti töltés északi oldalán tervezett párhuzamos útba árok elhelyezésének a szüksége egyáltalán nem forog fenn, mert a azok a vizek, a melyeket itt felfogni kell, az aranyhegyi árokban találják természetes lefolyásukat. A részünkről tervbe vett elrendezés kielégíti az árvíz elleni védelem, és a jövő fejlődés érdekeit egyaránt. Az egész területet arra a magasságra, mely árvíz védelmi szempontból szükséges volna, nem lehet feltölteni, mert ahoz képest a terület túlságosan mélyen fekszik. E helyett tehát, az árok helyeztetik megfelelő töltések közzé; természetes ennélfogva, hogy a tervezett 30 öles útvonalon helyet kell adni nemcsak az ároknak, hanem a töltéseknek is, úgy, hogy jobbról-balról a közlekedésre is elég hely maradjon. S ha idővel a vidék oda fejlődik, hogy az árok kellő mélységre fektetendő boltozott csatornával fog helyettesittetni, a töltések akadálytalanul eltávo- lithatók lesznek és az ut egész szélességében a forgalomnak fog átadathatni. A felhozott okoknál fogva, eredeti tervünkhöz annyival inkább ragaszkodtunk, mert hasonló elrendezést nyertek és pedig a székes főváros hozzájárulásával a többi ó-budai árkok is. pld a Filatori- és a Bründl-árok. Kértük ezek folytán a székes-fővárost, hogy O-Buda szabályozását illetőleg az eltérő, vagy részéről függőben hagyott pontok tekintetében álláspontunkat újabb megfontolás tárgyává tenni és ahhoz hozzájárulni szíveskedjék. Ezen utcza a Papnövelde-utcza meghosszabbításában a Gróf Károlyi- féle telek mentén halad és Gróf Andrássy Géza kérelmére vétetett fel az • általános szabályozási tervbe 6 öl szélességgel. Az utcza területét az Egyetem-téri sarok levágással együtt a kérelmező a saját telkéből ingyen adja, magára vevón azt a kötelezettséget is, hogy az uj utczát a hatóság utasítása szerint teljesen ki is építteti. Az Újépület szabályozására felmerült számtalan terv közepette, sikerült végre a székes-fővárossal oly megállapodásra jutni, a mely egy
