Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - I. Szabályozás
6 alapjában közösen elfogadott tervben megegyezést Ígért és már csak egyes részletek tekintetében voltak némi külömbségek. Az ügy ezen stádiumában merült fel az az újabb terv, mely a magyar mérnök- és épitész-egyletbe névtelenül adatott be és melyet az egylet a székes fővárosnak rendelkezésére bocsájtott. E terv lényegét a symmetria következetes keresztülvitele képezi. Épen ezen vonásánál fogva a fővárosnál a terv általános tetszésben részesült, s csak a részletek tekintetében kivántattak bizonyos módosítások, melyeknek kiindulópontjuk az volt, hogy a Bálvány-utcza és a Honvéd- utcza a közlekedés érdekében kapcsolatba hozassanak. A középitési igazgató részéről ilyen értelemben átdolgozott tervet a székes-főváros elfogadta, elejtvén a mérnöki hivataltól eredő s fenntebb már érintett ama tervet, melyhez néhány kisebb jelentőségű módosítással már mi is hozzájárultunk volt. A mi a névtelen tervét illeti, tárgyalásunk során azt tapasztaltuk, hogy az teljességgel nem uj conceptió, hanem másolata a Mannheimbau lévő „Wasserthurm-Platz“-nak. Ez a körülmény azonban a terv belső értékéből nem vonhat le semmit. Nem is tagadható, hogy a terv a sablonokon felül emelkedve művészi magaslaton áll; midőn azonban ezt a névtelen tervéről elismertük, nem terjeszthettük ki eme véleményünket az átdolgozott tervre, mert ez utóbbinál már veszendőbe ment az alapeszme legjellegzetesebb vonása: a symmetria; — pedig a terv legfőbb értéke éppen ebben áll. Műszaki osztályunk ennélfogva az alapeszmét egy másik variatióban mutatta be. — Ezen utóbbi tervnek alapvonalát képezi egyfelől a Sas-utcza keleti oldalának egyenes meghosszabbítása, — másfelől pedig az a félkör, mely a Zoltán-utcza és Honvéd-utcza meghosszabbítva képzelt tengely vonalainak metszési pontjából 38 öles sugárral van leírva. Ehhez alkalmazkodik a többi elrendezés, mindenütt a symmetria gondos megóvásával, annyira, hogy a teret a félkör mentén szegélyező tömbök ide szolgáló homlokzat vonalai megközelítőleg egyforma hosszúak is. Az újabb combinátiók sorában minden tekintetben ezen utóbbi tervnek adtuk az elsőbbséget, és ezt hasonlítottuk össze a már már végleg elfogadott tervezettel, mely szerintünk a közlekedés érdekeit jobban kielégíti, és a szerint az alakuló telektömbök is értékesebbek volnának. Megengedtük azonban, hogy szépószéti szempontból, mire nézve a vélemények oly eltérők lehetnek, a műszaki osztály symmetrikus terve fölötte áll az elfogadott régi tervnek. Számolva tehát a közvéleménynyel is, mely a szabályozásnak a névtelen tervében foglalt megoldása mellett már erős állást foglalt és törekedve különösen arra, hogy az Uj-ópület szabályozása kérdésében a székes-fővárossal végre megegyezés jöjjön létre, műszaki osztályunk kérdéses legújabb tervét, mely alapjában ugyanaz mint a névtelen terve, elfogadtuk és ahhoz a székes-főváros hozzájárulását kértük, kijelentvén a következőket: 1. a székes-főváros ama kívánságát, hogy a Nádor-utczára, illetőleg a Hold-utczára szolgáló két nagy tömb középületeknek tartassák fenn, teljesíthetőnek nem találjuk, mert a kincstár magántulajdonát képező teleknél, ilyen rendelkezéshez semmi jogalap nincsen.
