Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - I. Szabályozás
4 A II. kér. Plé- bánia-utcza szabályozása. O-Buda szabályozása. tatnók, de igy a fővárost már a pónzerő hiánya miatt sem lehetne szabályozni. Siebreich Károly ópitósz tervét és javaslatait tehát, nem találtuk figyelembe vehetőknek. Az eddigi Plóbáni-utcza iránya ferde lévén, a székes főváros tekintettel a Bomba-téri vásárcsarnok épitésére, szükségesnek találta, az utcza irányát olyképen módositani, hogy az a Fő-utcza vonalával derékszöget képezzen. Részünkről az eddigónól kétségen kivül helyesebb megoldáshoz hozzájárultunk, egyszersmind azonban utaltunk arra a tapasztalati tényre, hogy a Vásárcsarnokok környékén a kocsik felállására szánt utak, illetve terek oly kis terjedelműek, hogy a kocsiforgalom ]ebonyolitása máris nehézségekbe ütközik. A Bomba-téri vásárcsarnok körüli kocsiforgalom ugyanezen bajnak néz eléje, mivel a Fő-utcza csak 8 öl széles s igy itt a közlekedés vonalába kocsik fel nem állhatnak; a Plébánia-utcza az irány módositása mellett is csak 8 ölre volt tervezve; a szűk Gyorskocsi-utcza kocsik felállására teljesen alkalmatlan; végül a Bomba-tér parkozandó lévén, ilyen ezélra szintén nem lesz igénybe vehető. Hogy tehát ez az állapot, a mennyire lehet kedvezőbbé váljék, kezdeményezésünk folytán végérvényesen megállapittatott, hogy a Plébánia- utcza 12 öl széles legyem A székes főváros O-Buda szabályozására kidolgozott és 1895. évi jelentésünkben ismertetett tervünket letárgyalván, annak a kültelkekre vonatkozó dispositióit elfogadta; a beltelkekre nézve pedig, részben eltérő megállapodásokra jutott, melyekre következőleg nyilatkoztunk: 1. a Vörösvári-ut egyenes meghosszabitását, az O-Budán lótesitendő bid előtti térig a székes főváros bővebb tanulmány tárgyává tenni rendelte. Ezzel szemben tekintettel arra, hogy a kérdéses egyenes vonalú meghosszabbítás érintené az ó-budai dohánygyárat, valamint más értékes ingatlanokat és a telektömböket kedvezőtlenül metszené, ragaszkodásunkat jelentettük ki eredeti tervünkhöz. 2. Azt a kívánságot, hogy az O-Budára contemplált bid előtti tér a Korona-utcza és a Lajos-utcza között 30 öl helyett 50 öl szélesre vétessék, — elfogadtuk, biztosítani óhajtván a lehetőséget arra, hogy a jelenlegi templom helyett megfelelő nagyobb templom legyen annak idején építhető. — Ennek természetes folyamányakónt a liidlejáró esése 3%-ról 2%-ra mérséklődött és ugyanezen esése lesz a Lajos-utczának is a lejárójához való csatlakozásában. 3. Hogy a Lajos-utcza, többi részeihez hasonlóan, a Határ-utczától a Szentlélek-térig is 10 öl helyett 13 öl széles legyen, ezt elfogadtuk; nem fogadhattuk el azonban, hogy a Lajos-utczának a Lukács-utcza és a Kavics-utcza sarkát összekötő egyenes képezze a vonalát és bár a székesfőváros e vonal tanulmányozását rendelte el, előbbi álláspontunkhoz ragaszkodtunk, szem előtt tartva, hogy a budapesti gőzmalom Zsigmond-utczai homlokzatát a szabályozás ne érintse. — A malmon túl fekvő telektömb egyébiránt már lemetszve van tervezve. 4. A székes-főváros javaslatát, hogy a Király-hegy tömbje park maradjon és hogy a Bokor-utcza 10 ölre kiszélesittessók, elfogadtuk. 5. Hasonlókép elfogadtuk a Mókus-utcza kiszélesítését G öl helyett 8 ölre.
