Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - I. Szabályozás
A II. kér. Ilona-utcza szabályozás módosítása. — 8 — vasolta, hogy a kiszemelt területet átszelő s a szabályozási tervbe eredetileg fölvett 12 öles út fölhagyassék. A játszóhely ideiglenes lótesitése ellen nem volt észrevételünk, de a szóban forgó utat el nem ejthettük, mert arra szükség van. A szabályozási terv idevonatkozó részének revíziója alkalmával ugyanis tekintettel kellett lennünk arra, hogy a közeljövőben napirendre kerül a fogaskerekű vasúthoz vezető második közúti vasút épitésének ügye és a vágányok elhelyezésére a keskeny Városmajor utcza már lejtszini viszonyainál fogva is alkalmatlan. Egyébbként ez az út folytatása lesz a Krisztina-körút és Csaba-utcza között, az Ördög-árok beboltozandó vonalában tevezett 12 öles útnak, tehát a Retek-utcza és a Város major-utcza között nagyobb közlekedés lebonyolítására fog szolgálni s a Városmaj or-utcza forgalmának egy részét is át fogja venni. A már szabályozott Diósárok mentén fog ez az út lekanyarodni s egyesülve a Városmajor-utczával a fogaskerekű vasutig, illetőleg a Budakeszi -útig fog elvezetni és a budai uj közkórháznál teret alkot. A Diósárok és a fogaskerekű vasút közötti részben a tervezve volt 12 öles utat fölhagytuk, de a fogaskerekű vasút pályaudvara mentén az eddigi szabályozás helyett egy 6 öl széles utat iktattunk be. A Klotild szeretetház és a Diósárok között tervezve volt utczát elejtettük. A Kis-Svábhegyre vezető útról a vizgyógyintézet mellett lefutó árkot a Városmaj or- utczára merőleges 8 öles utczába helyeztük át olyképen, hogy ez az árok a városmajoron keresztül az Ördögárokig folytatandó. A Városmajor- utcza és a 12 öles út közti terület beépíthető, mig a Városmajornak a 12 öles út és Retek- utcza közti részét parknak tartottuk fönn. Az ezekről szóló általános terv hozzájárulás végett most a székes-főváros tárgyalása alatt áll. A régebbi szabályozási terv szerint az Ilona-utcza 6 öl szélességben a D o n á t i-u t c z á i g volt kihosszabbitandó, még pedig olyképen, hogy az A1 b r e c h t-ú t b a való mai kitorkolásánál a jelenleg 6*6% emelkedéssel biró szakasza 3‘5%-nyira csökkent volna. Az Albrecht-út ugyané szabályozási terv szerint a mai emelkedési viszonyainak megtartásával lett volna szélesbitendő. Mivel a várba vezető és kedvezőbb emelkedésű Palota-útnak megépítésével az Albrecht-út elveszítette azt a fontosságát, melylyel korábban birt, az illetékes hatóságok még 1887-ben elejtették annak tervbe vett kiszéles- bitését; a jelen esetben pedig a székes-főváros kezdeményezésére az A1 br echt-út ba torkolló Ilon a-utczának a Donáti-utczáig való meghosszabbítását ejtettük el, mert e meghosszabbítással csupán az az előny járt volna, hogy mintegy 45 méter hosszúságban az Ilona-utcza 6'6%-os emelkedése enyhült volna, a minek azonban semmi jelentősége sincs, a mikor e mellókutczának fő-utczája, az Albrecht-ut 7%, sőt helyenként nagyobb emelkedéssel is bir. Mivel pedig a régi szabályozásnak e helyen való keresztülvitele a 3144^, . 1^3, továbbá a ^ hr. sz. magántelkek fölösleges kisajátítását tette volna szükségessé, a nélkül, hogy a vele járó nagy költség az elért közlekedési előnynyel arányban állott volna és mert az ittlevő egyedüli középület : a F e r e n c z József intézet
