Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - I. Szabályozás
9 A It. ker Nagy-Rókus-, Kis Rókus-, Rét-utcza és a légszeszgyár mellett elvonuló utczá- tól körülvett telektömbön keresztül tervezett utczák elejtése. II ker Oszlop utcza kiszélesítése A II és III. ker Rézmál-, Szemlöhegy-, Vérhalom-, Törökvész- Nyékdüiök szabályozása feló a 6 ölre kiszélesítendő Ilona-utcza emelkedési viszonyai kedvezőbbekké válnak s ez az intézet az A1 brec h t-utnak tervbe vett meghosz- szabbitásával a nyugati oldaláról is hozzáférhetővé lesz és végül az Ilona-utcza közlekedés dolgában semmivel sem kerül hátrányosabb helyzetbe, mint a szomszédos utak, vagy maga az Albrecht-ut, mindezeket figyelembe véve a szabályozás módosítást több érdekelt fél felfolyamodásának figyelmen kivül hagyásával a belügyminiszter ur is jóváhagyta. A Ganz és társa gépgyár részv. társ. all. ker. Fő-utczában és a Dunaparton létező telepeit végleg fölhagyni készülvén, a Nagy-Rókus és Kis-Rókus-utczák közti uj területet szemelte ki nagyszabású gyártelepének berendezésére s ennek érdekében az ált. szabályozási terv szerint e területen át tervezett utczák megszüntetését kérte. Mivel a kérdéses utczákra közérdekből mindaddig nem lesz szükség, míg ez a terület egységes tömbben gyári czólokra szolgál, ennélfogva abban álapodtunk meg, hogy az utczák csak akkor legyenek megnyitandók ha a szóban forgó gyártelep felhagyatnók, annyival inkább tehettük azt, mert az érdekelt többi telektulajdonosok a szóban forgó utczák felhagyását szintén kérelmezték, tehát ezeken sem esik érdeksérelem. A 3412—3115 hr. sz. telken keresztül tervezett utczát egészen az 0 szlop-utczáig elejtettük mert ennek az utczának további folytatása oly meredek, hogy közlekedésre nem használható, tehát forgalmi jelentősége nincs. A R é z m á 1-d ülő és környékének szabályozási tervében az Oszlop- utcza 10 öl szélesre van véve. A székes főváros e helyett 13 öl szélességben állapodott meg; ez ellen észrevételt nem tettünk ugyan, de kívántuk, hogy a főváros a 13 ölre való kiszólesitós tekintetében konkrét tervet mutasson be. Időközben a K1 e m m-fóle telken az orsz. statistikai hivatal épülete megkezdendő lóvén, szükségessé vált, hogy az Oszlop-utczának a Margit-körúttól a Tégia-utczáig terjedő szakaszára a szabályozás végleg megállapittassók. E czólból hozzájárulásunkat fejeztük ki, hogy ez a szakasz ama terv szerint, melyet a főváros az orsz. statisztikai hivatal építkezése kapcsán terjesztett elénk, 13 öl széles legyen. Az utcza további folytatására nézve a kiszélesítés kérdésében döntő határozat csak később lesz hozható. A dunajobbparti részek szabályozásának revisiójára kitűzött program- munkhozképestmó 1894-ben elkészítettük a Rózmál-dülő és környékének szabályozási tervét. E tervet a székes-főváros a lefolyt évben tárgyalván, azt általánosságban szintén magáévá tette, csupán egyes módosításokat kívánt a tervbe fölvétetni. Ezeket az alábbiak szerint, megfontolás tárgyává téve, részben elfogadtuk, részben azonban mellőznünk kellett. 1. Azt a kívánságot, hogy a Mecset-utcza a Niedermeyer-u. és Kavics-u. között 6 öl szélességben folytatást nyerjen, nem teljesíthettük, mert ennek az utczának közforgalmi jelentősége nincsen és létesítése végett igen nagy niveau-külömbséget kellene leküzdeni, oly tetemes költséggel, mely a várható előnyökkel arányban nem állana s egy alig fölepült uj házat is ki kellene sajátítani. 2. A Lukáts-fürdő és a Margithid közt levő 3734|A, 3734jB hr. sz. dunaszabályozási telkeknek part gyanánt leendő fölhasználásához
