Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - II. Dunai uj hidak
— 38 — át fektetendő vízvezetéki csövek is lejuthatnak. Mivelhogy azonban ez az út 14% emelkedésű, úgy hogy rajta anyaghordó szekerek föl nem juthatnak, ennélfogva e vízmedenczékhez vezető kocsiútról is gondoskodnunk kellett. Erre a czélra legalkalmasabb a hídtengely irányában tervezett új út, valamint annak folytatásában a Kelenhegyi-ut felső szakasza, melyből a 10.616 br. sz. teleknél kanyarodik északra ezután a vízvezetéki medenczék mögött tervezett új kocsiút, mely egyszersmind a Gellérthegyre is íölvezet. A Kelenhegyi-útból a 10.605 hr. sz. teleknél délfelé vezető kiágazást, mely a régebbi szabályozási tervekben is szerepel, megtartandónak véljük; de az ezzel ellenkező, tehát ószakfeló irányuló és régebben tervezett utat, mint olyant, a melynek jelentősége ez újabb szabályozások következtében már nincs, teljesen elhagytuk. A Kelenhegyi-ut alsó szakasza a Fehérvári-út torkolatánál, az ott eszközlendő feltöltés miatt némiképen kedvezőbb emelkedési viszonyokat fog nyerni. De már a kelenhegyi-út többi részében az eddigi állapotot kell föntartanuk, mert az út mellett elterülő és művelés alatt levő földek és az oda épitett nyaralók az úthoz viszonyítva már is mélyen feküsznek, úgy hogy ha ennek az útnak az alsó szakaszát még magasabbra emelnők, a telkek és nyaralók értékét jóval csökkentenők. Ott tehát, hol a Kelenhegyi-út a híd tengelyében tervezett uj úttal találkozik, a két út különböző emelkedési arányából eredő útszin külömb- ség miatt természetes rézsűkkel ellátott parttal és megfelelő támfallal választjuk el a két utat egymástól mindaddig, a mig a kanyarodásnál egy és ugyan arra az útszinmagasságra érnek. A híd épitése következtében nemcsak ezek a szabályozások és útépítések válnak szükségessé; de legfőképpen és első sorban igen fontos, nélkülözhetetlen szükséget képez a Gellértrakpartnak, a Rudasfürdőtől a Sárosfiirdőig, illetőleg a lágymányosi párhuzam műig terjedő meghosszabbítása és szabályszerű kiépítése. A Gellórtrakpart szabályozási vonala már meg van állapítva, mindazonáltal a hídfő közelében a szabályozási vonalat módosítani kellett, mivelhogy a hídtengely kitűzésekor és a hídfő rakparti vonalának végleges megállapításakor, az eddig létezett szabályozási és nyilvántartási tervek adataihoz viszonyítva némi eltérések mutatkoztak. Megjegyezzük, hogy ez a vonaleltolás csakis a felső függélyes falra vonatkozik, mert az alsó lépcsős, avagy esetleg szintén függélyes partfalnak a Duna felé való kitolásával a folyam medre szűkítettnél?, a mit önként érhető okokból a földmivelési miuisterium még a legcsekélyebb mértékben sem engedhet meg. így tehát a hídtól, illetőleg a hídfőtől fölfelé északnak a rudasfürdő felé, valamint délre a lágymányosi párhuzamműhöz való csatlakozásnál a hídfő előtt kitolt felső függélyes fal irányát a Gellértrakparton elfutó felső függélyes fal irányával megfelelő sugaru ívek útján kell egybehoznunk. A hídfőtől a Rudasfürdő felé régebben megállapított 85.202 öl = 16D62 m hosszaságban 274*98 öl sugarú ív helyett, valamint ez ív és a hídfő közötti 18*50 m hosszaságú egyenes fal helyett, 105*62 m hosszaságban egyenes falat és 74*50 m hosszban 1141*19 öl sugarú ívet kell tehát
