Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - IX. Vasutak
ban mindezek daczára közforgalmi és közbiztonsági szempontokból nem találtak elég megnyugvást abban, bogy a vágányok az úttest közepén helyeztessenek el, miért is a vegyes bizottságban az a határozat jutott érvényre, hogy a vágányok helye esetről esetre, a helyi körülményekhez képest állapíttassák meg. Ezekhez képest azután a vágányok még a keskenyebb utczákban is a korábban fönnállott módon, legnagyobb részt az úttest két oldalán helyeztettek el, — kivéve a Lóny ay-ut ez át, melyben a vágányok az úttest közepére kerültek. Egyértelmű megállapodás jött létre abban, hogy általában a balparti város belső területén és a határt képező Aréna-útón alsó vezetékű, a város külső részeiben felső vezetékű berendezés alkalmazandó. A budai oldalon mindenütt felső vezetékű berendezést kellett elfogadni, mert ott a talaj igen változó emelkedésen kívül, az alsó áramvezetés más nehézségekbe is ütközött. — Ugyanis a vezetékcsatorna folytonos eltorlaszolásnak, meg elrontásnak van kitéve és a budai oldalon ma még hiányos csatornázás miatt kellőleg nem is viztelenithető, miáltal a forgalom biztonsága szenvedne. Az alsó vezetékű vonalak mindenütt végleges berendezésűek, mig a felső vezetékű vonalak egyrésze ideiglenes. Ugyanis ott, a hol még rendezetlen viszonyok vannak és a hol a jövőben végzendő városszabályozások, vagy az utak. végleges kiépitése miatt a vágányokat annak idején át kell majd helyezni, ott a vágányokat csak ideiglenesen helyezik el. — Ez történt nezetesen a még ideiglenes útszinben levő YáCzi-úton, a Soroksár i-ú t c z á b a n, a teherpályaudvar mentén, ennek eltávolításáig, továbbá a Laj os-utc z ában, mely utóbbit annak idején nagyobb mértékben szélesíteni és szabályozni kell. Az alsó vezetékű vonalak berendezésére, a városi villamos vasutaknál használt Siemens és Halske-féle csatornasinből és a Haarmann- sinekből álló szerkezetet alkalmazták, javított alakjában. A felső vezetékű vonalrészeken, ott, a hol a vágányok a közúton feküsznek, a korábban emlitett H a a r m a n n-rendszer, a hol pedig a vágányok külön pályatesten haladnak, az ismeretes 237 kgrmmos Vignol- féle fölépitmény engedélyeztetett. Mint érdekes és a közönséget közelről érintő észleletet, említjük föl azokat az üzemzavarokat, melyek a villamos erőre átalakított felső vezetékes vonalak mentén, a telefon és telefon hírmondó használatánál jelentkeztek. Nevezetesen az újpesti, valamint a budai vonalak megnyitása óta a telefon és telefon hírmondó használatát valami idegenszerü zugás zavarta, nehezítette, sőt igen gyakran teljesen lehetetlenné is tette, — úgy annyira, hogy e bajok elhárításáról gondoskodni kellett. Hosszabb kísérletek és tanulmányok alapján a vegyes bizottság részint a telefon és telefon hírmondó áramvezetékein való változtatások útján, azokat kettős vezetéküekké téve, — részint pedig u. n. fojeó tekercsek utján segített e bajokon. Kiderült végre is, hogy az üzemzavarok kútforrása a motorokban van, ennélfogva a motorok és a vezeték közé fojtó tekercseket helyeztek el, úgy az egyes kocsikon, mint az illető áramköröknek megfelelően, az áramfejlesztő telepen is. — 124 —
