Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű

legolcsóbb ós legbiztosabb módjával is szoros összefügósben volt, minélfogva a tervező az eddig ismert eljárásokat szigorúan megbirálta ós a választott módozatnak részleteiben való megtervezésekor a helyi viszonyokból származó követelményeknek kielégítésére is törekedett.

A vízműnek általános tárgyalásánál megemlítettük, hogy a két első szakasz vizeinek közvetetten kiemelése miért kivánatos, a kutak ismertetésénél pedig kimutattuk, hogy a sziget vizeit a már kiépített főtelepről ily módon tényleg ki lehet aknázni, a miért e helyen csakis azokról az alternatívákról emlékezünk meg, melyek a sziget vizeit csekélyebb nyomással fogják átszállítani, mint a milyent a mindenkori dunavízállás gyakorol a keresztező szerkezetre vagy építményre.

A sziget csekély kiterjedése következtében vizet nem raktározhat, minélfogva kútjain a Duna mindenkori vízállása uralkodik, vagyis normális viszonyok között nem következik be azaz eset, hogy a kutakban magasabb a vizszin, mint a folyamban, mi a parti kutaknál az üzemnek szünetelésekor megtörténhetik.

Ennek következtében a keresztező szerkezet belső túlnyomásnak nincs kitéve. Üzemszünet alkalmával túlnyomás egyáltalában nem lesz, üzem közben pedig csakis külső túlnyomás jöhet létre, melyet a depresz- szió mérvéből ós a vezeték ellenállásából könnyen meghatározhatunk.

Állandónak tekinthető dunavizállásnál a kutak depresszióját maximumban 5 w-nek, a vezeték ellenállását pedig 1 m-nek véve, a külső túlnyomás legfölebb 6 m-es vizoszlopnak megfelelő lehet.

Az eddig fölsorolttak a Dunának rendes változásai mellett érvényesek, nem szabad azonban megfeledkeznünk a folyam vizszinónek úgyszólván rögtönös nagymértékű ingadozásairól sem, azokról ugyanis, melyek nem napokra terjednek, hanem egy két óra lefolyása alatt jönnek létre.

Ily rendkívüli ingadozásokat zajlás alkalmával észlelhetünk, különösen torlasz képződésekor ós torlasz induláskor. Az előbbi esetben rövid egy két negyedóra alatt métereket emelkedhetik a folyam vize, hogy azután ugyanannyit szintén rohamosan sülyedjen.

Ezeket a mondhatni rögtönös vizszinváltozásokat a sziget szűrőrétege semmi esetre sem érezheti meg egyidejűleg, bármily csekély legyen is raktározó képessége, a miért feltételezhető, hogy rendkívüli esetekben ós rövid időtartamra a keresztezést a már említett G w-nól nagyobb külső túlnyomás is érheti, sőt föltételezhető az is, hogy a keresztezés belső túlnyomás alatt lesz.

Az előbbi eset bekövetkezhetik, ha a rendes üzem mellett a folyam duzzad, tehát torlasz képződik, az utóbbi pedig akkor, ha üzemszünet alkalmával a dúzzadás oka megszűnik, vagyis a torlasz indul.

E rögtönös változások maximumát 3 m-nek véve, a keresztezés legnagyobb túlnyomása pedig 3 m-es vizoszlopnak fog megfelelni. Egyszersmind kitűnik az is, hogy e 3 m. többlet-nyomástól a keresztezést mindig megkimélhetjük, ha a rögtönös vizszinemelkedóskor, ennek mérvéhez képest az üzemet lassítjuk, rögtönös apadáskor pedig az üzemet be nem szüntetjük, a mit annál is inkább megtehetünk, mert a gópüzem rendes menetének ily rövid ideig tartó megváltoztatása sem a vizkiszolgáltatást, sem az ökonómiát nem veszélyeztetheti.