Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
91 építésére ugyanis a többi, tisztán bétónból álló munkálatok kiadása után Írtak ki szőkébb körű árlejtést, mivel pedig a vállalkozó a szigetre való átszállításra már berendezkedett, a kutakra is előuyösen pályázhatott, még pedig a neki inkább megfelelő bétónfallal. A bétónból készült szigeti kutakat a parti téglakutakkal szemben 10% megtakarítással adták ki, mely megtakarítást nem csupán az utóbb említett körülmény, hanem a kutaknak az eddigi módszertől eltérő sülyesz- tése is okozta. A szigeti kutakat ugyanis nem az eddig szokásos lassú módon, kotrókapákkal és lapos fúróval sülyesztették, hanem kotrógéppel vájták alá, a mi már szerkezeti okokból is a megszakítás nélkül való, egyenletes kiemelést és ennek következtében a gyors sülyedést biztosítja. A munkának egyenletessé tétele a munka tartamát megrövidíti, miért is e módszer előnyös is lehet, de csakis költség tekintetében, mert a végrehajtott munkának minőségét a kotróval való sülyesztés jobbá nem teszi. Helyesen eljárva, rosszabb sem lesz a végeredmény és igy nyilvánvaló, hogy nem sürgős építkezésnél a kutaknak kotrókkal való sülyesztése csak akkor indokolt, ha ez pénzbeli előnyökkel van összekötve. A kotróval való sülyesztést Könyves Tóth Mihály mérnök alkalmazta először és pedig a palotai sziget kutjainál. A kotró sikeres alkalmazása mindenesetre vívmány a kútépités terén, mert vele gyorsan és olcsóbban nyerhetünk jó munkát, mint a régi kapás móddal. A gépek. A két első szakasz kútjainak helyzetét föltüntető táblázatos kimutatásokat összehasonlítva, azoknak jóformán azonossága rögtön kitűnik, miből jogosan arra lehet következtetni, hogy a szigeti vizet sem kell alacsonyabb szintben megszerezni, a miért közvetetlen módon való kiaknázására ugyanolyan szívattyúgépet, ugyanúgy elhelyezve terveztek, mint a milyent az első szakasz számára szereztek be. A két első szakasz már tekintélyes vízmennyiség fölött rendelkezik, ezért a főváros vízellátásában póthatatlanná vált, azonban a vízszolgáltatás folytonosságának biztosítása czéljából tartalékok beszerzéséről is gondoskodni kellett. Ez oknál fogva a főváros tanácsa a Il-ik szakasz munkálatának keretében, eredeti szerződéseinek alapján megrendelte a két függőleges elrendezésű Worthington rendszerű szivattyúgépet, a második czentrális kondenzátort és a harmadik gőzkazánt, melyeknek megfelelően a gép és kazánháznak első részleteit is elő irányozták. 3. A viz átvezetése. A Il-ik szakasznak kellő időben való becsatolása és általában sikeres fölhasználása a közepes vízállásnál körülbelül 300 m. széles Dunaág- nak legczélszerübb keresztezésében rejlett. Ennek a föladatnak szerencsés megoldása tehát nemcsak a végrehajtás lehető legegyszerűbb menetével, hanem azután a viz kiaknázásának
