Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
91 még jobban kitűnik, ha megemlitjük, hogy az ugyanezen évben megkezdett végleges kis népligeti vizmű üzeme 1893. évi május 17-ikón, a M argithid fölötti balparti ideiglenes kis vizmű üzeme 1893. évi junius 3-ikán, a Margithid fölötti jobbparti ideiglenes kis vizmű üzeme pedig 1893, évi julius 12-ikén vette kezdetét. A káposztásmegyeri vizmű első szakaszának idejekorán való üzembe vétele első sorban a kölcsönadott kis Wőrthingtón-szivattyúknak köszönhető, melyek teljesen fölszerelve, üzemképes állapotban ládákba csomagolva érkeztek a világ négy tájából, onnan, ahol épen ily nagyságú gép raktáron volt*). A gépház bótón alapjának elkészülte után ezeket a szivattyúkat rögtön fölszerelték és a csővezetékkel összekötötték. Mivel pedig a tulajdon- képeni gépház épitését csak ezután hajtották végre, — hogy az épités, állás- készitós, tetőzet fölrakás és vakolás a gépezet üzemét ne zavarja, a szivaty- tyúgépek fölé alacsony deszkabódét emeltek és ebben petróleumlámpák világítása mellett szállították a vizet a városba. Már ez a körülmény is eléggé tájékoztat az üzem nehézségeiről, melyekkel meg kellett küzdeni. Ehhez járult még e gépek óriási gőzfogyasztása is, a mi nemcsak a gópiizemet, hanem a kazánüzemet is fölötte megnehezítette. Hogy mily üzemet voltak kénytelenek folytatni e kis szivattyúk használatának idejében, legjobban a következő adatokból vilá'glik ki. A naponként kívánt vízmennyiség emeléséhez 250 lóerő volt szükséges, mihez forrcsöves kazánok 500 m* fűtőfelülete állott rendelkezésre. Az egy- hengerü, teljes töltésű kipufogó szivattyúk lóerőnként legalább!) 50—00 kg. gőzt fogyasztanak, miből arra következhetünk, hogy a négy gép a legpa- zarabb üzemet és jóformán emberi erőt meghaladó vigyázatot és munkát kívánt. Ezekkel az áldozatokkal fönntartott pár hónapi ideiglenes üzem jogosultsága azonban el nem vitatható, mert székes-fővárosunk a legnagyobb meleg idején elegendő, jó és minden tekintetben kifogástalan ivóvízzel el volt látva és főkép ez oknál fogva a már két óv óta meg-megujuló kolera járvány ez évben fővárosunkat elkerülte. Ez az eredmény föléi* mindazzal az áldozattal, melyet a hatóság e tekintetben hozott, annál is inkább, mert ily módon vált csak lehetővé, hogy a végleges vizmű valóban létrejöjjön. Az ideiglenes gépeket 1894. évi márczius lió 24-ikéig tartották üzemben, a mikor az első végleges szivattyúgópet megindították. A Il-ik szakasz. Az első szakasz üzembevétele után a vizmű tovább fejlesztéséről kellett sürgősen gondoskodni, mely oknál fogva még az 1893. óv őszén a kibővítés terveit be is mutatták. A gyors kiópités és bekapcsolás szempontjából csakis a rákos-palotai sziget kiaknázásáról lehetett szó, mert közel van a főtelephez, vizei közve*) Az egyik szivattyút a Chikagói világkiállításról küldték, a hol kiállítási tárgyat képezett. 12*
