Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
92 tétlenül emeltetvén, a szükséges álló szivattyúgép mintája már meg volt, a gépházat pedig ez álló gép számára már az első szakaszai meg is épitették. A káposztásmegyeri vizmű Il-ik szakaszát tehát a szigetről előirányzott 80000 m3 vízmennyiségnek nyerése és közvetetlen módon való beszállítása képezi, minek megfelelően különösen négy alkatrésznek helyes módon való megállapitására kellett gondot fordítani. A Il-ik szakaszt ugyanis a következő 4 főrész alkotja: 1. a kutak, 2. a gépek, 8. a viz átvezetése, 4. a szívó vezeték. Ezeket a következőkben ugyanebben a sorrendben tárgyaljuk. A hutait. A nagy gondossággal végrehajtott talajfúrások a rákos-palotai sziget kavics-hordalékának fenekét képező kékagyag réteget ugyanannak mutatták, mint a mely az első szakasz kútmedenczéje alatt is elvonul. Északról délnek ugyanúgy lejt és egyes pontjainak magassági helyzete is közel ugyanaz, oly külömbséggel azonban, hogy a sziget felé kevéssé sülyed, mely oknál fogva a rajta lévő vízáteresztő hordalékréteg valamivel vastagabb, mint a milyen az első szakasz kútjainál volt. Ezekből a körülményekből lehetett arra következtetni, hogy a pesti oldal ét a sziget között lévő aránylag csekély távolságban a kékagyag réteg és így a rajta lévő hordalék szintén egyenletes, miért is a folyamból történő beszűrődós csekélyebb mértékű nem lesz, sőt vízmennyiség tekintetében az első szakaszt túl is fogja szárnyalni, mert a szűrt viz gyűjtése a sziget egész területén, tehát sokkal nagyobb fölületen történhetik. Az idő rövidsége gátolta az építés vezetőséget abban, hogy az első szakasz kútjaival beható kísérleteket tehessen és a kutaknak rétegét a kihasználás szempontjából megvizsgálhassa, azt azonban megállapította, hogy ezek a kutak az előirányzott vízmennyiséget közepes dunavizállásnál, tehát a maximális fogyasztás idején képesek lesznek szállítani. Az első szakasz kútjainak eme szállítóképességét és a rétegvastagság már említett azonosságát tekintve, a rákospalotai sziget kiaknázását teljesen hasonlólag az első medenczébez tervezték meg, a mennyiben hasonló távolságokban ugyancsak oly méretű négy kútnak lesülyesztését hozták javaslatba, mint a milyent már korábban alkalmaztak. A alábbi táblázat ennek a négy kútnak fekvését és az illető rétegben eredetileg található vizek legfontosabb alkatrészeit tünteti föl, a mennyiben a közölt vegyi vizsgálatoknak eredményei, eltérőleg az első szakasz hasonló adataitól, nem a már üzembe vett kutak terményeire, hanem még az építés előtt, a kutak helyeiről N o r t h o n-kutak segélyével vett vizekre vonatkoznak.
