Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény

31

minimumban van megállapitva, melynek inkább csak elvi jelentősége van.

Az egyezmény mérlege mindig szenvedőleg állott s a fővárosi pénzalap terhére állandóan nagy különbségeket tüntetett fel, még úgy is, ha a magánosoknak eladott terjedékek a mérleg javára Írattak. Az egyezmény tehát a fővárosi pénzalapnak eddigi módozatai mellett sem áll érdekében. Ellenben feltűnően érdekében áll a fővárosnak, mert különben a magánosok telkeiből eleső terjedékek kártalanítása az ő pénztárára fog nehezedni. Érthetetlen ennélfogva, hogy midőn a közmunkák tanácsa a város egy kötelezettségét, mely az egyezmény mai módozatai mellett is jelentékeny terhet képvisel — magára vállalni hajlandó, ebben való megegyezését a főváros ahhoz a feltételhez kösse, hogy a tanács még más terheket is vállaljon magára.

Mindezeknél fogva kijelentik a fővárosi közmunkák tanácsa képviselői, kogy bár nem ellenzik a jelenlegi egyezmény hatályának egy további évre való kiterjesztését, de minden újabb terhes feltételt mellőzve, az eddigi módozatok változatlan fentartásához ragaszkodnak.

Egyszersmind az egyezménynek előbb-utóbb bekövetkezhető megszűnése esetére a székes-fővárost már a jelen alkalommal kívánják figyelmeztetni a kisajátításról szóló 1881. XLI. t. ez. 21. §-ára, mely a magánosok telkeiből építkezés alkalmával eleső terjedékek kártalanítására a várost kötelezi. Igaz, hogy ugyanezen § következő pontja szerint a magánosok telkeihez eső terjedékek árai is a várost illetik; de vájjon a székes-főváros a törvény ezen utóbbi rendelkezését, szemben az 1870. X. t. ez.

8. §-ának b) pontjával a maga javára igénybe vehetné-e,

— ez előbb még eldöntésre szorulna, mert bár a kisajátításról szóló törvény későbbi keletű, viszont az 1870. évi X. t. ez. speczialis törvény, melynek rendelkezését a kisajátításról szóló általános törvény bizonyára nem czélozhatta megváltoztatni.

Föltéve azonban, hogy ez az utóbbi kérdés a székes-főváros javára dőlne el, pénzügyi szempontból a fővárosi pénzalapra ez a helyzet is előnyösebb volna a mainál, viszonyt az ezen élőnynek megfelelő teher önként érthetően a főváros pénztárára nehezednék.

Márkus József polgármester a székes-főváros képviselői nevében kijelenti, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa képviselői részéről felhozott indokok legkevósbbé sem gyengítik meg azon elvi álláspontot, a melyet a székes-főváros képviselői e kérdésben elfoglalnak.

A mi a kérdés tárgyalása folyamán a fővárosi köz-