Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény

32

munkák tanácsa képviselői által felhozott részleteket illeti, ezekre vonatkozólag a következőket tartja.

Nem vonja kétségbe, hogy a fővárosi közmunkák tanácsának város rendezés és szabályozás terén kötelessége nem terjedhet tovább, mint a meddig a fővárosi pénzalap ereje terjed. De épen, hogy a közmunkák tanácsa e részbeni feladatának minél teljesebb mértékben felelhessen meg, kiván a székes-főváros megnyugvást s a jövőre nézve biztosítékot szerezni arra nézve, hogy a fővárosi pénzalapba pontosan befolyjanak mindazon bevételek, a melyeket a törvény ezen alap dotálására kijelöl. A mi a fővárosi közmunkák tanácsa azon kijelentését illeti, hogy a magánosok telkeiből a szabályozási vonalon való épitkezés folytán eleső terjedékek beváltása nem a fővárosi közmunkák tanácsának hanem a székes- fővárosnak kötelességét képezi, megjegyzendőnek tartja, hogy a fővárosi közmunkák tanácsának, e részben kötelezettsége az 1870 : X. t-cz.-ben nincs ugyan egész világosan és a kellő szabatossággal megállapítva, de miután az idézett t.*cz. 8. §. b) pontjának rendelkezése szerint szabályozások alkalmával magán háztelkekhez eső területek eladásából eredő jövedelmek a fővárosi pénzalapot illetik, ez intézkedésből joggal véli következtet- hetőnek azt, hogy a jövedelmek fejében viszont a magánosok telkeiből eleső terjedékek beváltásának költségeit a fővárosi pénzalap tartozik viselni.

Ami végül a fővárosi közmunkák tanácsa képviselőinek azon kijelentését illeti, hogy a fővárosi pénzalap zárszámadásai a fővárosi közmunkák tanácsa működéséről szóló jelentés kíséretében a fővárosnak évről-évre megküldettek, erre vonatkozólag megjegyzendőnek tartja azt, hogy igaz ugyan, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa által évről-évre kiadott s a törvényhatósági bizottság tagjai között való szétosztásra megküldött nyomtatott jelentés keretében foglaltatik ily számadás, de egyrészről a számadás azért, hogy hivatalos tárgyalás anyagául szolgálhasson, a székes-főváros tanácsával egy esetben sem lett közölve és más részről e számadás csakis a fővárosi pénzalapra tényleg befolyt összegek felhasználását tünteti fel, és semmi irányban sem nyújt legcsekélyebb felvilágosítást sem arra nézve, vájjon a 24 millió forintos kölcsön alapnak voltak-e, s ha igen, mily összegre rugó, oly jövedelmei, a melyeket a kölcsön évi járadékai igénybe nem vettek, és a melyek az 1870 : X. t.-cz. 8. § rendelkezése szerint a fővárosi pénzalap növelésére voltak fordítandók.

A tárgyalás folyamán felmerült elvi differentiákra nézve megegyezés nem sikerülvén, a székes-főváros kép-