Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - I. Szabályozás
IB II. kér. A Fa- ze'tas-tér rendezése II. kér. Az Al- brecht-út torkolata II. kér. Oszlop-utcza. lii. kér. Ó-Buda delemügyi miniszter úr lóvén illetékes dönteni, ezt a burkolási és egyéb rendezési munkák kivitele előtt be kell várni, mert nincs kizárva, hogy a sinhálózat változni fog. A tervet ide vonatkozólag is a fővárossal egyetértőleg állapítottuk meg, úgy, hogy a tér feltöltendő és parkírozandó lesz. Az idő rövidsége miatt és fedezet hiányában e terv még nem lévén végrehajtható, a főváros az itt emelt uj templomra való figyelemmel ideiglenes parkírozást vett foganatba. Ezen út alsó torkolatánál a szabályozás egész az Apor-utczáig építkezések alkalmával végrehajtatván, az út területe egész szélességben már évek óta rendelkezésre áll. A keleti oldalon épült uj házak mentén a végleges fekszinben az asphaltjárda is lefektettetek, de megmaradt e mellett a régi járda is, beékelődve az úttestbe. Ezt az állapotot úgy közlekedési, mint rendezési és szépészeti szempontból most már tarthatatlannak ismertük fel, annyival inkább, mert az ezredévi ünnepségek alkalmával az Albreclit-út időnként tömeges forgalom lebonyolítására lesz hivatva és a kiállítás tartama alatt általában jelentékeny közlekedésre kell ott számítani, egyebek között a Mátyás-templom miatt is, melynek megtekintésére az idegenek előreláthatólag nagy számban fognak felrándulni. Felkértük tehát a fővárost, gondoskodjék arról, hogy az Albrecht-út torkolata az Apor-utczáig még a kiállítás megnyitása előtt rendeztessék. A műszaki osztályunk által készített tervet és költségvetést egyúttal rendelkezésére bocsátottuk. Az Oszlop-utcza az általános szabályozási terv értelmében 6 ölre volna kiszélesítendő; e szélességet az utcza azon részében, mely a Tógla-utcza és az ezzel párhuzamosan tervezett legközelebbi utcza közt terül el, 5’50 ölre szállítottuk le, mert a 0 ölre való kiszélesítés újabb építkezések következtében nehézségekbe ütközik s mert ez közlekedési szempontból nem okve- tetlenül szükséges. Műszaki osztályunk által O-Buda szabályozására kidolgozott terv felöleli azon egész területet, a melyet a Bócsi-út, az Arany-hegy délkeleti oldalánál elvonuló út, a békás-megyeri határi út, másfelől pedig a Duna határol; sőt kiterjesztette a műszaki osztály a szabályozás műveletét a beljebb fekvő területre is, miután erre vonatkozólag eddigeló csak az utczák iránya és szélessége van megállapítva. Első megoldandó kérdésnek tűnt fel az, hogy O-Buda a főváros világvárosias fejlődésnek indult részeivel czélszerü kapcsolatba jusson. A mai összefüggést azok a keskeny szorosok képviselik, a melyeket a Lajos-utcza és a Zsigmond-utcza képeznek. El több kilométerre terjedő keskeny közlekedési ér az összeköttetés követelményeit egyáltalán nem elégítheti ki és O-Buda feltűnő elmaradottsága nagyrészt ebben leli magyarázatát annyira, hogy a helyzet gyökeresebb változtatása nélkül jövőre sem juthatna a nagyobb arányú fejlődés feltételeihez. A budai kerületekkel való összeköttetésre nézve a műszaki osztály azon eszme tanulmányozásával foglalkozik, hogy a szóban lévő, fentebb megjelölt területet határoló hegyek közt elvonuló völgyeken át legyen szorosabb kapcsolat létrehozható; a pesti oldalra nézve pedig egy majdan létesítendő hibdan már ezúttal megoldást hozott javaslatba, számításba vevén
