Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - I. Szabályozás

14 — a bemutatott szabályozási tervben, bogy a hid a legjobb elhelyezést nyerje. E szerint a hid a forgalmi szempontból nagyjelentőségű Hungária-körút folytatásaként az ó-budai templom tengelyébe, tehát O-Budának a kellő közepébe vezettetnék, érintésével a Margitsziget északi és a hajógyári sziget déli csúcsának. A kitorkolás a jobbparton arra a 61 méter széles térre van kilátásba véve, mely a templom előtt egész a-Dunáig fog nyúlni. Ez volt az egyik alapvető szempont, mely a műszaki osztályt O-Buda szabályozási terveinek kidolgozásánál vezérelte. Egyebekben az a törekvés érvényesült, hogy e városrész különböző pontjai megfelelő sugárutak, körutak és átlós utakkal legyenek özszekötve ; a Dunapart különböző czélokra teljesen ki legyen használható; a szent­endrei és az esztergomi vasút czélszerü kapcsolatba juthasson a Dunával és a városrész bármely pontjával; iránya és fekszine ne képezze akadá­lyát se a forgalomnak, se a fejlődésnek; a főközlekedési [ereken épitendő közúti vasutak az egységes hálózatba bevonhatók legyenek; a hegyi vizet vezető árkok ezen rendeltetésüket a fejlődés megakasztása nélkül mind­addig betöltshessék, a mig végleges rendezést nyerhetnek; továbbá figye­lem volt a szabályozási terv készitésénól alkalmas pontokon olyan terüle­tek biztosítására, a melyek középületek, terek és parkokra leszpek szük­ségesek. Ezeken kivül szükségesnek tartotta a műszaki osztály O-Buda számára egy nagyobb kiterjedésű ligetnek a létesítését, mely a bécsi-út nyugoti oldalán fekvő hegyek valamelyikén lesz elhelyezendő, a mi e he­gyek szabályozási tervének készítésénél nem fogja a figyelmet elkerülni. Végül kellő gondot fordított a műszaki osztály arra, hogy a szabá­lyozás a magánosok telkeit a lehető legkedvezőbben érintse, hogy a „Ró­mai-Fürdő“ telepe minél előnyösebb helyzetbe jusson, a bécsi-út mentén levő tégla-gyárak pedig, üzemük háboritása nélkül, megszűnjenek a szabá­lyozásnak és fejlődésnek akadályát képezni. A fekszinek tervezésénél alapul szolgált az az elvi határozat, hogy a lánczhidfői sempont feletti -j- 9-00 méterből indulva ki, az emelkedés fel­felé arányosan kövesse a Duna fenekének emelkedését. Ezen elv alkalma­zásával egy töltés jellegével biró út fog létesülni, a mely kapcsolatban a szent-endrei úttal alkalmas lesz arra, hogy O-Budának az árviz ellen védelmet nyújtson. A vázolt szempontoknak megfelelően tervezve van a többi között egy főközlekedési vonal, mely O-Budát hos-zában a középen szeli ke té, s mely a mai Pacsirtamező-utczából kifejlesztve az ennek felfelé folytatását képező Flórián-utcza, Majláth-utcza és Szent-Endrei-út vonalán halad 13 öl szélességben a Filatori-töltésig; itt térbe megy át, melyből 18 öl szé­lességben visz tovább egész a határig, miután előbb egy kiágazásával a Római-Fürdőt teszi kényelmesen megközelithetővé. A Filator -töltésnél ké­pezett térnél a Pacsirtamező-utcza másirányu folytatásaként az az útvonal is veszi kezdetét, mely a mai Szöllőkert-utcza és a Vörösvári-utcza irá­nyában 14 öl szélesságben vezet a határig. Ugyanezen útvonala Vörösvári- utczával való találkozásától egy kiágazással a mai Vihar-utczába vezet és a felhagyott temető mellett a lőporgyár felé tart. e gyár közelében tiz szögű nagy szabad tér van hagyva, melyből sugár alakban számos közle­kedési ér fejlődik ki külömböző irányokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom