Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
Bevezetés
A felvirágzás módját és feltételeit vannak hivatva megadni azok a szabályozási tervek is, melyek főleg a város külsőbb vidékeire, részben már elkészültek és megállapíttattak, részben pedig még munkában vannak és lehetőleg gyors egymásutánban fokozatosan megállapítás alá fognak jutni. Mint az előbbieknél, úgy az utóbbiaknál is minden figyelmünket szenteljük arra, hogy ezen újabb szabályozási tervek egy nagy város mindazon igényeit teljesen kielégítsék, a melyekkel emberileg lehetséges előre számot vetni. Közúti közlekedési eszközeink terjedése, szaporodása és tökélyesbülése, különösen pedig a lóvasúti hálózat küszöbön lévő átalakítása villamos üzemre, szintén egyike azon örvendetes jelenségeknek, a melyekből a jelenre és jövőre egyaránt kedvező következtetéseket vonhatunk le. A közópítkezóseknél és a magán- építkezéseknél valósággal lázas tevékenységről kell szólanunk. A mi a középítkezeseket illeti, külön is szivesen emlékezünk meg róla, hogy a székes főváros a főgyűjtő csatorna építésével, mely alapját képezi a balpart csatornázási rendszerének, örvendetesen halad előre. Ugyanezt mondhatjuk a vásárcsarnokok építéséről és a folyamatban levő többi közmunkákról. A magánépítkezések számaránya valóban minden várakozást meghalad. Minden óv építkezéseiből egy-egy kisebb város telnék ki. Hatással van erre az 1896-diki országos kiállítás is ; de nagyban és egészben a megfejtő magyarázat mégis csak a pénztőkéknek városunk jövőjébe vetett bizalmában rejlik. Az építési kedv ilyen erőteljes nyilvánításánál különös megnyugvásunkra szolgál, hogy az illetékesség kérdése végre tisztába hozatván, megalkothattuk az új építésügyi szabályzatot; és mondhatjuk, bármily nehéz volt is a feladat, a szabályzat egészben véve a kielégítendő követelmények színvonalán áll. Jele ennek az az érdeklődés is, melyet a haladottabb nyugat városai a szabályzat iránt tanúsítanak. Hivatásunk teljesítésére az anyagi eszközök aránylag csak igen korlátolt mértékben állanak ugyan rendelkezésre; mindazonáltal pénzügyeink megzavarását sikerült eddiggeló elhárítanunk, sőt a nyomasztó 27a milliós nagykörúti kölcsön- terhótől is megszabadultunk, azt kincstári előleg igénybe vételével teljesen visszafizetvén. Másrészt különleges és nagyobb pónzáldozatot igénylő feladatokhoz, minő pl. jelenleg a Kossuth Lajos-utcza kiszélesítése, melynek költségeit a székes fővárossal közösen viseljük, a kezelésünk alatt álló fővárosi pénzalap az állampénztárból külön dotatióban részesül. Az alap készpénz-állománya ez idő szerint nagyon meg van apadva a miatt, hogy a székes főváros tetemes hátralékba jutott azon költségek fele részének fizetésében, melyek az általunk közös költségen létesített várbeli új út és a budai körút építéséből merültek fel. Egyebekben zárszámadásainkra hivatkozva, áttérünk a részletekre.
