Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
I. Szabályozás
28 ii: Alsó rákosi rétek-dülö szabályozása, építkezés elvileg behozható volna, főleg a niveau-viszony ok tekintetében olyan állapot teremtetnék, mely kizárná azt, hogy az élőkért területét az út szélesbítésére lehessen felhasználni. Ettől eltekintve, nem is tartjuk szükségesnek, hogy a Hungária-körút ott, a hol az ma 18 öl szélességben van tervezve, 24 ölre szélesbíttessék. A 24 öl meg van ugyan állapítva arra a szakaszra, mely a városligetet az üllői-úti népligettel összekötő corsó-út vonalával esik össze; de itt az a specziális ok forgott fenn, hogy az út testéből külön lovagló utat kellett kihasítani. Az út egyéb részeiben a 18 öl szélesség is teljesen meg fog felelni, kivált ha a rendes szabvány-szelvénytől eltórőleg a járdák 8 méter helyett 6 méter szélesre vétetnek, mert ebben az esetben a kocsik közlekedésére a közúti vasút két vágánya között 14—19 méter szélesség marad, ezen pedig négy kocsisor egymás mellett kényelmesen elfér. Ennélfogva mellőzve a székes főváros kívánságát az eddigi szabályozási terv és a megállapított építési mód mellett annyival inkább megmaradtunk, mert az eddigi terv alapul vételével már számos telekrendezés és építkezés vitetett keresztül. Ilyen értelemben döntött a belügy- minister úr is. A végből, hogy az ezen dűlőben fekvő Nyári-féle telkek rendezhetők legyenek, a mérnöki hivatal egy szabályozási tervet dolgozott ki, melyet azonban elfogadhatónak nem találtunk, mert az csak a legközelebbi helyi érdekekéi számolt és figyelmen kívül hagyta azt, hogy a tervezett utak mikép fognak folytatást nyerhetni, az általános forgalom igényeinek meg fognak-e felelni? és figyelmen kivül hagyta, hogy a kérdéses terv az általános szabályozási tervbe czélszerüen be legyen illeszthető. Részünkről ennélfogva szabályozás alá kívántuk vonni az alsó-rákosi rétek-dülő egész területét, melyet egyfelől a magyar államvasut bécsi vonala, a külső hajstár-út, Rákosfalva, másfelől pedig Rákospalota, Csömör és Czinkota községek határolnak. Műszaki osztályunk e szabályozásnál irányadóul a következő szempontokat vette: 1. tervezni oly főközlekedési ereket, amelyek a város egész külső részét átszelik; 2. a város belsejébe irányuló forgalmat a lehető legnagyobb mértékben megosztani; 8, a város külső részeiben elhelyezett pályaudvarokhoz a legczélszerübb odajuthatást biztosítani; 4. megfelelő számban és irányban utakat tervezni, melyek a közúti vasút befogadására olykép legyenek alkalmasak, hogy az építendő vasutak a belterületen levőkkel egységes hálózatot képezhessenek; 5. az új úthálózat a czélszerüség és a szépészet követelményeinek kielégítésén túl kedvező legyen arra is, hogy a telkek felosztathassanak és rendeztethessenek; 6. gondoskodni szabad terekről, nemcsak az útvonalak egyhangúságának megtörésére, de főleg arra is, hogy vásárhelyek és középületek megfelelő számban és ponton legyenek létesíthetők; 7. a szabályozás alá vont terjedelmes vidéknek egy nagyobb parkot biztosítani; 8. a fekszineket úgy rendezni, hogy a Rákospatak jobb- és bal partján levő területeknek a patak felé esésük legyen. Ezen szempontokhoz képest tervezett a műszaki osztály a többi közt bárom körutat. Az egyik kevés kivétellel, a hajtsár-úton halad a kerepesi-útig és innen a X. kerületi fehér-úton nyeii folytatását, A másik a Rákospatak mindkét partján vonul el, megjegyezvén, hogy a patak medre és az út számára összesen 24 öl szélesség van tervezve, mellből a patak czéljára körülbelül 15 méter lesz szükséges. A harmadik körút az előbbi kettő között foglal helyet és
