Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
I. Szabályozás
29 A Baross- utcza kiszé iesítése. Jézus szent szivéről nevezett templom. Baross-utcza és Kis-Státió- utcza közt új utcza. Kerepesi-úti evangélikus templom. összeköttetést létesít a X. kér. Ohegygyel. Tervezve van továbbá hat sugárút; ezek rendeltetése: a körutak közt összeköttetést létesíteni, az átmeneti forgalmat közvetíteni, a város belsejébe igyekvő forgalmat megosztani. E sugárutaknak a czeglédi vasúti vonallal való keresztezésüknél a megoldást egyelőre függőben kellett hagyni, mert az a kérdés, vájjon e nagyforgalmú vasútvonalat metsző utak a vasút felett vagy a vasút alatt fognak-e elvezettetni, az illetékes hatóságnál még csak tanulmányozás alatt áll, de eldöntve nincsen. Gondoskodik továbbá a terv az utak rendszeres hálózatáról, iskola és más középületek számára szükséges helyekről, terekről és egy nagy, 64 hold kiterjedésű parkról, olyan körülbelül mint az üllői-úti népliget. E tervet, melyet itt csak legfőbb vonásaiban jeleztünk, elfogadván, hozzájárulás végett közöltük a fővárossal. VIII, kerület. Minthogy a különben is nagyforgalmú Baross-utcza a villamos vasút létesítése folytán az eddig tervezett 8 öl szélességben a közlekedés igényeinek meg nem telelhet, a székes fővárossal abban állapodtunk meg, hogy a kiszélesités 9 ölre terveztessék, és pedig nemcsak — mint a főváros eredetileg czélozta — a 45. számú háztól a 15. számú házig, — hanem a 45. számú háztól egész az 1. számú házig. E szabályozás esetről-esetre, építkezések alkalmával lesz végrehajtandó. Miután a templom a József-utczának és a Mária-utczának a homlokzat vonalára van állítva, sem utczaszélesbítés, sem tér alakítása által nem lehet elérni azt, hogy a templomhoz való közlekedés az utczai forgalom akadályától mentesítve legyen. A főbaj tehát kétségen kivül e templom nagyon czél- szerűtlen elhelyezésében rejlik, ezen pedig most már segíteni nem lehet. Mindazonáltal ha a mondottaknál fogva a templom-építési bizottmány által kért és a fővárosi tanács által pártolt utczaszólesbítési tervhez nem is járulhattunk, a mérnöki hivatal által a templommal szemben, a József-utcza és Mária-utcza sarkán tervezett kis terecske alakítását nem elleneztük, azon egyedüli oknál fogva, hogy a templomi közönségre várakozó kocsiknak legalább helyük legyen felállani. A főváros kívánságára hozzájárultunk ahoz, hogy a Vili. kér. Baross- utcza és Kis-Státió-utcza közt a 6790. és 6791. hr. számú telkekből 5 öles utcza nyittassák. A telket, melyen az ágost. hitvallású, evang. tót egyházközség temploma áll, tudvalevőleg a város ajándékozta az egyházközségnek templom-, iskola és papiak czóljára. Ezzel szemben az egyházközség már 1875-ben beépítés útján kívánta a telket hasznosítani, akkor elvül egyebek között azt is kimondottuk, hogy a kerepesi-úti homlokzaton 10 öl széles területnek szabadon kell maradni, hogy a templom el ne takartassék. Az építkezés akkor elmaradt, de eszméje újabban ismét napirendre került. A tárgyalás során hajlandók voltunk a telken két szárnyépület építését megengedni, úgy, hogy a köztük szabadon maradó terület a kerepesi-út felől csinos vasrácskeritóssel láttassák el. Az egyházközség felebbezóse folytán a belügyminister úr azonban megengedte, hogy a kerepesi-úti homlokzat, egészben megszakítás nélkül kiépíttessék, ami meg is történt. 5
