Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
I. Szabályozás
X Az „Elyps- 8étány“ rendezése. A Trombitás- út szabályozása. volna, mégis kivitel előtt e feltevés helytállósága iránt talajfurások utján pontos meggyőződés szerzendő. Ennek kapcsán műszaki osztályunk a Zsigmond-utcza a két fürdő előtti szakaszának ideiglenes rendezésére nézve is tervet mutatott be. E szerint a kérdéses útszakasz addig is, míg a császárfürdő a szabályozási vonalon újonnan kiépül, úgy rendeztetnék, hogy a Zsigmond-utcza tó felőli részén, melynek niveauja később leszállítandó lesz, a járda járdakőből, a kocsiút pedig gránitkoczkaburkolattal készíttetnék, míg a Lukácsfürdő oldalán, mely már ezúttal a végleges niveauba jönne, asphaltjárda és asphaltkocsiút létesíthetnék, ez utóbbi különösen azért, mert ezen útrész a forgalom fő vonalától félre esik és mintegy kocsiállomás jellegével bir. Ezen ideiglenes rendezési tervet, melynek költségeit műszaki osztályunk 74704 frt 55 krban irányozta elő, helyesnek találván oly felhivással közöltük a székesfővárossal, hogy azt szintén elfogadni, a tó beboltozását siettetni és általában gondoskodni szíveskedjék arról, hogy az egész rendezés még a kiállítás előtt megtörténjék, mert a mai állapot közlekedési szempontból már rendes viszonyok között is tűrhetetlennek bizonyult. Ezek kiegészítéséül fel kell még említenünk, hogy a lóvasúti hálózat villamos üzemre átalakítása ügyében tartott közigazgatási bejárás alkalmával az a kívánság merült fel, hogy az átalakítással egyidejűleg a vágányok a Zsigmond-utczában a végleges vonalra íektettessenek. Ennek a Lukácsfürdői tó beboltozása képezvén előfeltételét, nehogy a székesfőváros költségvetési fedezet hiányában hátráltatva legyen, felajánlottuk, mikép a szükséges költséget előlegezzük, sőt arra is vállalkozunk, hogy a beboltozást a székesfőváros helyett ennek kívánságára végrehajtjuk. Minden ok megvan tehát arra, hogy ez az évtizedek óta húzódó ügy végre elérje gyakorlati megoldását. E sétány az egész városnak egyik legszebb helyét képezvén, honnan gyönyörű kilátás nyílik a pesti oldalra, örömmel vettük a főváros szándékát, hogy a sétány kies fekvésének megfelelően rendeztessék. Az erre legutóbb készült tervet tehát egész terjedelmében elfogadtuk, meghagyva azt a lépcsőt is, melyet a középitósi bizottság mellőzni ajánlott. A királyi kertből ugyanis a sikló feletti fahídhoz út vezet, melyet a siklónál vasrácskapu zár el. Ez azonban nyitható lévén, czólszerünek látszott biztosítani a lehetőséget arra, hogy e kapun át az Elypsplateaujára le lehessen jutni. Miután pedig az a gyalogút, mely eddigelé erre a czélra szolgált, egy másik út oldal-lejtőjének enyhítése czéljából megszűnt, ez a tervezett lépcsővel nemcsak az említett czólszerüségi oknál fogva, de szépészeti tekintetekből is mulhatatlanúl pótlandónak találtuk. E kérdés tanulmányozása arra a meggyőződésre vezetett bennünket, hogy a trombitás-út leszakadt részének helyreállítása az eddigi vonalon, a mellett hogy igen költséges volna, a közlekedés igényeinek sem felelne meg. Azon a vonalon ugyanis, mely a leszakadt útrészt jelenleg pótolni hivatva volna, a lejtési viszonyok 8—12 %-kal felette kedvezőtlenek. Műszaki osztályunk ennél fogva a trombitás-út* szabályozására tervet dolgozott ki, mely szerint a leszakadt útrész helyett új vonal van kilátásba véve. Ez az új útvonal a fogaskerekű vasút állomásával szemben, a retek-útczából indul ki s a pesti kőszénbánya és téglagyár részv. társulat telepének délnyugoti határán, a szárító fészerek mentén haladván, e telep éjszaknyugoti oldalán — 14 —
