Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
IV. Az építési ügy szabályozása
87 kiegészítő részét képező építésrendőri kihágásokat, helyesebben építési áthágásokat is az építési ügy általános szabályozásával együttesen a törvénynek e részben fenforgó különleges rendelkezésénél fogva a fővárosi közmunkák tanácsa van jogosítva megállapítani. A fővárosi közmunkák tanácsa által az én hozzájárulásommal megállapítandó szabályzatot aztán a főváros törvényhatósága szabályrendeletbe való foglalás nélkül, mint a törvényhozás külön indézkedéseig irányadó és kötelező ideiglenes rendelkezéseket alkalmazni és végrehajtani magától ért- hetőleg köteles. Minthogy pedig most már közel 20 éve, hogy az építkezési ügy a főváros területén még mindig szabályozatlan, mely állapot hosszabb időre teljesen türhetlen: felhívom a közmunkák tanácsát, hogy az e részbeni szabályzatot most már a legrövidebb idő alatt állapítsa meg s hozzám terjessze fel. Budapesten, 1892. február hó 6-án a minister helyett: Szalavszky Gyula s. k., államtitkár. A székes főváros e döntvény ellenében felirattal ólt, de siker nélkül; a belügyminister úr megczáfolva a főváros érveit, következetesen megmaradt azon az állásponton, hogy az építési ügy szabályozása a fővárosi közmunkák tanácsa illetékességébe tartozik. Mi pedig kötelességünknek ismertük az új szabályzat megalkotásához fogni. A nagy munka rögtön megindult azzal a körültekintéssel és megfontolással, mely nélkül maradandó becsű művet nem lehet létrehozni. Figyelembe vettük főleg a német városok hasonló szabályzatait, mindenek felett azonban aggódó gondossággal számot vetettünk saját különleges viszonyainkkal, fővárosunk általános hivatásával és feladataival, rendezésének és fejlődésének követelményeivel s a magánosok érdekeivel. Figyelemmel kívántunk lenni továbbá a fővárosi hatóság észrevételeire és óhajaira és ehez képest a szabályzat tervezetének tárgyalásába az ő szakközegeit is bevontuk. Ilyen előzmények után az új építésügyi szabályzatot 1898. elején végleg megállapítottuk, a m. kir. belügyminister úr hozzájárulásával kiadtuk, a m. kir. kormány hivatalos lapjában, a Budapesti Közlönyben közzétettük, könyvárus utján, a közönségre nézve hozzáférhetővé tettük és 1894. évi január 1-jóvei tényleg is óletbeléptettük. Örömünkre szolgál, hogy a székes főváros fejlődésében oly kiváló tényezőt képező építési ügy, habár két évtizeden át tartott vajúdás után, de végre mégis szilárd alapon szabályozva lett és megszűnt az a bizonytalanság mely az egyenlőtlen és ezért önmagában is igazságtalan eljárásban nyilvánult. Örömünkre szolgál, hogy a szabályzat eddigi tapasztalataink szerint a hozzáfűzött várakozásnak teljesen megfelel, sőt mind gyakrabban tapasztaljuk, hogy az a külföldi városok figyelmét is magára vonja.----------------------------12 *
