Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
I. Szabályozás
7 A Kelenföld szabályozása. A tanács műszaki osztálya által ide vonatkozólag kidolgozott terv a Nómetvölgy azon részének szabályozását is felöleli, melyet az Alkotás-utcza, Enyedi-utcza, nómetvölgyi-út és a felső németvölgyi árok határol. Figyelemmel arra, hogy a város ezen része két igen fontos forgalmi ér, a Duna és a kelenföldi állomás közt terül el, s a vidék egy része gyártelepek czéljára van kijelölve, a tervezésnél a következő főbb szempontok szolgáltak irányadásul, és pedig hogy 1. a Duna minden tekintetben lehetőleg kihasználható legyen; 2. a kelenföldi állomás czélszerű kapcsolatba jusson a Dunával, a budai közvágóhíddal, a gyártelepek czéljára kijelölt területekkel és a város belsejével is; 3. a Duna balparti városrész főbb közlekedési útjai, a Vámház- és Ferencz-körútak megfelelő folytatást nyerjenek a Duna jobbparti városrészekben ; 4. az új Farkasvölgyi temető minden irányban czélszerüen meg legyen közelíthető; 5. a szabályozás minél könnyebben legyen létesíthető s módot adjon a telkek czélszerű rendezésére és a terület megfelelő lecsapolására; 6. a szabályozási tervbe a hegyi vizek levezetésére vonatkozó terv beilleszthető legyen és addig is, míg ez útóbbi teljes egészében végrehajtatik, a mai vizlevezető árkok működésükben akadályozva ne legyenek; 7. templom, iskola, vásárcsarnok, park s egyébb közczélokra, kellő helyen elégséges terület maradjon rendelkezésre; 8. a szükség és czélszerüség tekintetei mellett a szépészeti igények is kielégítést találjanak; 9. a fekszinek a szabályozási tervvel egyidejűleg végleges megoldást nyerjenek; A Duna és a kelenföldi vasúti állomás czélszerű kihasználása és ösz- szeköttetése czéljából a Duna partján a műszaki osztály 20 öles utat tervezett megfelelő terekkel s abból a közúti forgalom számára az utaknak egész hálózata vezet a pályaudvar felé. Ezen utak közül a főbb forgalmi eret képezők 18 és 12 öl szélesre, a többiek pedig 8 ölre vétettek. Minden főközlekedési út közúti vasút felvételére is szolgál, mely a gyártelepekre és közvágóhídra való tekintettel iparvasút jellegével is bir- hat, mert a pályaudvarral délről a budafoki határúthoz legközelebb eső főúton de északról is összeköthető, az összekötő vasút mentén tervezett úton. A most leirt és helyi forgalmat közvetítő út vonalakon kivül a városi forgalommal való kapcsolat czéljára tervezte a műszaki osztály az átló útat és a budai külső körutat, melynek létesítésével alapja vettetik meg a végnélküli közúti vasúti vonalnak; másrészről főerót képezendi e körút valamennyi meglevő és létesítendő útvonalaknak is, nevezetesen abból indúl ki a dunaparti-, ó-promontori-, fehérvári-út, továbbá az átló-út, az Erzsébet- sósfürdőhöz vezető út, a farkasvölgyi temetőbe vezető út, megjegyezvén, hogy ez utak közúti vasúttal terveztetnek. A tervezett úthálózattal továbbá az Orbánhegy, Mártonhegy és Istenhegy a legegyenesebb vonalon, tehát a legrövidebb idő alatt érhető el. Az utak amennyire lehetett a mai vonalaikon vannak megtartva így
