Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
I. Szabályozás
8 például a budaőrsi-út, a fehérvári-út és az ó-promontorí-út meghagyattak egészen jelenlegi vonalaikon; nagyobbára ez történt a dűlő utakkal is. A szabályozási terv, hegyi vizek levezetésére tervezett műárkok irányát mind megtartja, kivéve az alsó németvölgyi árokét, mely áthelyezendő volt, mert a város fejlődési czélokra kijelölt területén haladt, czól- szerütlenül metszette a telkeket és jelentékeny hossza miatt esetleges be- boltozása sokba került volna. A hegyi vizek elvezetésére szolgáló medrek a szabályozás által érintve nincsenek, kivéve ismét az alsó németvölgyi árkot, mely a szabályozás végrehajtása előtt úgy életbiztonsági, mint közegészségi szempontból is okvetlen áthelyezendő leszen. Lényeges változást szenvednek a fekszinek, ennek oka a Kelenföld sajátságos fekvése, az a Duna egyik völgyét képezvén, körülzárva hegyekkel és mendenczéjét képezi a keserű vizeknek is. A magasan fekvő területek fekszinei lehetőleg megtartattak, míg a legmélyebb részeken az összekötő vasút felett -j- 7.58 m. és ez alatt -f- 7.30 méterre terveztetik a fekszin felemeltetni. Az árviz elleni védekezés szempontjából úgy az egész dunaparti, mint a budafoki határutat, nemkülönben a hegyi vizeket levezető és a Dunába ömlő nyitott főárok partját + 9.00 mtr. fekszinre tervezi a műszaki osztály felemelni. A székes főváros és e tanács küldötteiből alakított vegyes bizottság a fent vázolt tervet alaposan átvizsgálván, azon nézetének adott kifejezést, hogy a terv a Kelenföld szabályozását minden tekintetben nemcsak jól, de határozottan igen szerencsésen oldja meg, tekintsük bár a gyári városrész, a kelenföldi pályaudvar, a hegyi vizek levezetése avagy a sós-fürdő és keserü- viz források érdekei szempontjából; e mellett nyitva tartja a lehetőséget arra, hogy a Dunapart a tervezett általános szabályozás keretén belül tetszés szerint kikötőnek, közraktáraknak, avagy pályaudvarnak legyen felhasználható. Mindezeknél fogva a vegyes bizottság a szabályozási tervet általánosságban örömmel üdvözölte és azt a bemutatott fekszini tervezettel együtt elfogadásra ajánlotta, csak a részletekre nézve hozván javaslatba a következő módosításokat: 1. az összekötő vasúti töltés északi oldalán, a töltés lába és a hegyi viz vezetésére hivatott műárok között vasúti czélokra 3V2 öl szélességű szalag volt fentartva; ennek a szélességét a vegyes bizotmány 6 ölre kivánta kiterjeszteni, főleg azon okból, hogy a kérdéses műárok a vasúti töltés minél nagyobb biztonsága érdekében az utóbbitól 3V2 öl helyet 6 öl távolságra jusson; 2. azon átló utat, mely a kelenföldi pályaudvaron keresztül a terv szerint áthidalással volna hivatva összeköttetést létesiteni a budaőrzsi úttal, a bizottmány fentartotta ugyan a távolabbi jövő érdekében; mégis figyelemmel arra, hogy addig is, míg ezen most említett összeköttetés szüksége beállana, a jelenlegi összeköttetést eszközlő, az összekötő vasúti töltés északi oldalán haladó út, mint ezidő szerinti főközlekedési ér, 10 ölre szélesbítendő ki. A Kelenföld és a Nómetvölgy egy részének szabályozási tervet a
