Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

I. Vizmű

— 43

A nyomás a II. és IV. S3 területeken szükség szerint növelhető.

A III. sz. fő

csőnek működési módja

A nyomás növelése az V. és VI. sz szakaszokban.

Az V.és VJ.sz. föcsövek működési módja

Az V. sz. ki egyenlítő vezeték.

A számitáso alapja.

Az ezen víztartóhoz tartozó területnek egyik, még pedig a III. és IV. föcsövek által táplált része, a + 12 m-es határoló rótegvonal fölött fekszik; a nyomás, a melyet a viztartó evvel a városrószszel közölne, nem felelne ennélfogva meg a programul követeléseinek,

Ez okból tehát intézkedés történt abban az irányban, hogy a nyomás ebben a városrészben is a legegyszerűbb módon szükség szerint a kívánt magasságra emeltessék, még pedig úgy, hogy a III. sz. főcső a váczi- úton, a váczi-, Károly- és muzeum-körúton, továbbá az ü 11 ői- úton végig a Ludoviceum mögé terjedő egész hosszában, a hol az az általa tulaj dón képen táplálandó szakaszt eléri,

| sehol vizet az osztócsövekbe át nem ad. — Továbbá az ezen csövek által "táplálandó terület terjedelme is úgy van kiszámítva,‘ hogy annak legnagyobb órai szükséglete a III. sz. főcsőnek és a vizet ebbe nyomó gépeknek átlagos szállítóképességét meg nem haladja, vagyis, hogy ez a terület a legnagyobb fogyasztás idejében is kielégítően el van látva ebből a forrásból és nem szorul pótló mennyiségre. Ilyen módon lehetségessé válik, hogy a nyomás ebben a szakaszban közvetetlenül a szivattyú- telepből és a csőhálózat egyéb részeiben uralkodó nyomási viszonyoktól függetlenül szükség szerint legyen emelhető.

A legnagyobb fogyasztás idejében ez a terület elfogyasztja a III. főcső L által szállított összes mennyiséget. — Kisebb fogyasztás esetén ellenben a főcső többlete a vámházköruton a gellérthegyi magos viztartóhoz vezető kiegye nlitő csövekbe megy át. — Megfelelően szerkesztett szabályozó szelep gondoskodik itt arról, hogy a III. és IV. területek ellátásában a szükséges nyomás megőrzessék.

A kőbányai viztartó alá vetett szakaszba a vizet az V. és VI. főcsö- ,vek viszik be. Ezen szakasz, amint már említve volt, kétfelé van választva; az egyik (sötétzöldre festett) rész a legnagyobb fogyasztás idejében vizét közvetetlenül a víztartóból nyeri, míg a megmaradó (vilájpsszöld színnel bevon!) rész ebben az időben a gépek által tápláltatik. — Ehhez képest a gépek szállító képessége az V. és VI. szakaszok utóbb említett részében a legnagyobb fogyasztás idejében mutatkozó vízszükséglettel egyezik meg. A nyomás tehát itt is szükség szerint közvetetlenül a szivattyútelepből növelhető.

A fogyasztás csökkenésekor az V. és VI. csövek többlete a kőbányai víztartóba vezettetik és vagy közvetetlenül, vagy előzetes emelés után az ezen víztartóra utalt szakasz ellátására szolgál.

Kiegyenlítő vezeték gyanánt szolgál két 500 mm-es létező cső a kőbányai úton és egy 750 mm-es cső ugyanott, a mely az V. és AM. sz. tőcsövek folytatását képezné; továbbá a VI. számú csőből kiinduló Ví.a számú cső is, a mely a szivattyútelepet a kőbányai víztartóval a legrövidebb úton köti össze és a csőhálózatot czólszerűen kiegészíti.

k A föcsövek vonalainak különféle helyén szükséges átmérő a leggondosabb számítások alapján van meghatározva. Ezen számítások a jelen terv szerzője által fölállított képlet szerint eszközöltettek, 0-00015 együtthatóval.

A XVIII. lapon a tett számítások alapján az ugyanazon nyomásoknak megfelelő kék görbe vonalak által ki vannak tüntetve a nyomásviszonyok, a melyek a legnagyobb fogyasztás idejében a főcsövekben uralkodnak