Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
— 44 — A nyomás- viszonyokat az egyforma nyomások görbéi ábrázolják. Ezen eljárás előnyei. a különféle szakaszokban. Ezek világosan megmutatják a nyomásviszonyokat és a viznyomás Iránjait és az I. lapon föltüntetett talaj magosságnak barnán rajzolt talajréteg vonalaival való összehasonlításuk által minden ponton megtalálható az ezen időben ott létesülő nyomás. Ugyanígy vannak a XIX. lapon ábrázolva az éjjel mutatkozó nyomásviszonyok, a midőn a városban föl nem használt vizfölösleg a víztartókba haj tátik. A nyomásgörbékből kitűnik, hogy a nyomás a III., IV., V. és VI. szakaszokban tervezett erősbitós nélkül a legkedvezőtlenebb esetben is még mindig 27 m. volna, vagyis akkora, hogy \ele magas épületeknek legfelső emeleteit is el lehet látni. így tehát kétséget sem szenved, hogy a mig egyrészt a terv a Programm követeléseinek mindenkor való kielégítéséről gondoskodik, a mikor ez szükségessé válliatik, másrészt az említett szakaszoknak az általános nyomás alatt álló területbe való bevonása még éveken keresztül ezen szakaszok minden szükségletét fedezni fogja, annyival inkább, mert ezek a szakaszok most még igen ritkán vannak beépitve s valószínűleg később is kevésbbó magas épületekkel főkópen iparczélokra fognak szolgálni. Tervem szerint ennélfogva lehetségessé van téve, hogy ez a+ 12 m-nél magosabban fekvő terület is a legegyszerűbb eszközökkel és a legfrissebb üzemköltségek mellett elegendő nyomás alatt álló vízzel elláttas- sék, és hogy a nyomást mindenkor -— a mint a szükség megkívánná — az egyszer fektetett csőhálózat megváltoztatása nélkül a kívánt magasságra emelhessük. Szétosztó vezetékek. A főcsövek által szolgáltatott víznek további szétosztását az osztó csövek eszközük. Ezek az egyik főcsőtől a másikig mennek és egymástól csak olyan távolságban vannak fektetve, hogy a kiágazó csövek ne legyenek túlságosan hosszúk. A fokozatos kibövith 3 tés- röl gondoskodva van. A főcsövek és az osztócsövek elrendezésénél a fokozatos terjeszkedés lehetővé tétele is tekintetbe van véve. Egységes és egész terjedelmében már előre megállapított csőhálózatnak egyelőre csak egy részét elkészíteni s azután fokozatos terjeszkedés által befejezett egészet létesíteni könnyen lehet; ellenben nehéz, sőt lehetetlen, egyes — ilyen előrelátó tervezés nélkül készített — vezetékeket később egy czólszerű egószszó kiépíteni. A fővárosi közmunkák tanácsa által az egész vízműnek 250,000 nU-nyi szállítóképességig való kiterjeszthetőségére vonatkozólag fölállított követelés ennélfogva éppen a városi csőhálózatra nézve a legnagyobb fontossággal bir és a jelen tervben legnagyobb gondossággal van számba véve és követve. Ezen terv szerint, a város terjeszkedésével arányban a csőhálózatot is lassankint ki lehet terjeszteni a főcsöveknek fokozatos beül sztése által; ezen uj főcsöveknek a tervszerüleg kiépítendő csőhálózatba való bekapcsolásának pontjai már előre úgy vannak tervezve, hogy azok lehetőleg czólszerű helyeken és nem túlságos nagy számmal forduljanak elő, és hogy így az üzemnek evvel járó megzavarása és a mindig czólszerütlen változtatások és átalakítások elkeríthessenek. Ennélfogva a szétágazó 100—150 mm-es vezetékek, a mennyire csak lehetséges volt, 250—400 mm-es osztócsövekbe, nem pedig mindegyikek külön-külön a főcsövekbe voltak bekötendők, úgy hogy további kiépítés
