Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
6 A benyújtott terv alkotórészei. A hely megválasztása. A benyújtott terv a következőket foglalja magában: a) egy borítékot, a melyben az alább fölsorolt rajzok vannak elhelyezve : a vízművek általános terve az I. és 11. lapokon, a derítést és szűrést kimerítően feltüntető részletes terv a IV. és YI. lapokon, a magos víztartó részletes "terve a XIY. lapon, azon csöveknek — a melyek a vízmű építése folytán a most fennálló csőhálózatnak kiegészítésére szükségesek lesznek — részletes terve az I. lapon foglaltatik, s végül a III., V., VII. — XL, XIL, XIII., XV., XVL, és XVII. lapokon a vízművek különféle egyéb részei vannak föltüntetve, a melyeknek ábrázolása a föladat megoldására választott mód mellett, a dolog megértésére szükségesnek, illetőleg kívánatosnak mutatkozott; h) a jelen tervmagyarázatot, a mely kimerítő részletes leírással szolgál; c) a részletes költségvetést, a melyben a foganatosítás költségei külön vannak választva az üzemköltségektől; d) egy — különféle számítási és egyéb magyarázó mellékletekből álló — függeléket. Xézetem szerint Budapestnek vízzel való ellátásánál a kérdés megoldásának súlypontja a vizmeritő- és szűrőtelepek helyének megválasztásában és azon módban fekszik, a mely szerint a víz onnan a fővárosba vezettetik. Ez okból tehát az ezen kérdést érintő különböző szempontok veendők mindenekelőtt tárgyalás alá. Budapest lakosságának túlnyomóan nagyobb része a balparton lakik. Természetes tehát az a törekvés, hogy azok a művek, a melyek a lakosságnak olyan fontos életszükséglettel való ellátására hivatvák, mint a minő a viz, a Dunának ugyanazon oldalán állíttassanak föl és mindenki idegenkedik attól, hogy ezeket a műveket a nagy várostól, a melyet el kellene látniok, szükség nélkül olyan hatalmas folyam válassza el, mint a Duna. Ehhez képest első sorban minden szem a Duna balpartja felé fordul. A Dunaviz zavarodási viszonyainak Budapesten általánosan ismeretes természeti tüneményei itt kisebb szerepet játszanak. Köztudomású dolog, hogy országos eső beálltával, vagy egyéb olyan időjárási viszonyok mellett, a melyek a Duna mellékfolyóinak megáradását okozzák, azok, a melyeknek torkolata Pest fölött fekszik, mint az Ipoly, a Garam és a Vág, nagy tömeg, agyagos alkotórészek által zavarossá tett vizet vetnek a Dunába, úgy hogy ennek vize a baloldalon hetekig barna és sárgás színű, mig a jobb oldalon ellenben kéknek és tisztának látszik. A dolog természetéből következik tehát, hogy a viz a folyamnak tisztább részéről vétessék s ez által el legyenek kerülhetők azon költségek, a melyeket a viz zavaros voltát okozó alkotórészek kiválasztása szülne. Ez a körülmény azonban egyáltalában nem zárja ki a szűrő és szívó telepeknek a balparton való fölállítását, mert a víznek a Duna jobboldali részéből, megfelelően készített szivócsövön vagy mélyen fekvő tunnelszerü vezetéken keresztül egy a balparton fölállított szivótelephez való vezetése a Duna folyam viszonyai mellett semmi esetre sem olyan munka, a mely