Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
— ? — tekintélyes akadályokba ütköznék. Ezek szerint mindenekelőtt a balparton fekvő helyek veendők tekintetbe. Ha a szűrőtelep a Duna balpartján volna fölállítandó, akkor erre a czélra az újpesti kikötő nyilása alatt egy hely sem jöhetne szá: .ba, részben a szűrő telep által követelt nagy terület, részben pedig a fővárosnak kivált ezen irányban való fejlődése miatt. Az újpesti kikötő-sziget bármennyire alkalmasnak mutatkoznék is egyébbként a vízműveknek ilyen módon való berendezése esetén, ki van zárva a vízműveknek a programúiban követelt 250,000 m3-ig terjedő kiterjeszthetősége által, a mely követelés számára a sziget területe kicsiny. Az Újpest fölött levő legközelebb eső hely pedig, a mely a szűrőtelep fölállítására alkalmas volna, a város határától 2.5 km.-nyire fekszik fölfelé. Ezen fölfelétolásnál azonban a költség kérdése már lényeges befolyást gyakorol. A jövőben 250,000 nD-ben megállapított naponkint], összes szállítóképesség mellett a városba vivő vezeték számára vagy három, egyen kint 1000 mm. átmérőjű, vagy két, egyenként 1200 mm. átmérőjű csőre volna szükség. Ennélfogva minden kilometer, a melylyel a vízmű föllebb tolatnék, a költséget csupán a fővezetéknél már közvetetlenül is 250,000—800,000 forinttal szaporítaná, egészen eltekintve a szállító költségeknek és egyéb kiadásoknak minden kilométer távolsággal növekedő voltától. A városhoz legközelebb fekvő, előbb említett pont, a mely a szűrő- telepnek a balparton való fölállítására alkalmas volna — négy kilométernyire fekszik az ó-budai sziget fölött. Ha tehát a balparton fekvő ezen helyet az ó-budai szigettel összehasonlítjuk, akkor ez mindenekelőtt a költségnek 1.000,000—1.200,000 írttal való szaporodását vonná maga után, azután a hosszú — a folyam jobboldalától a balpartig érő — szívócső létesítésével és végre a viz nyomásmagosságának 4—5 méterrel való növekedésével s igy a gépek üzemköltségének 10 '/,-kai való gyarapodásával járna. Az ó-budai sziget választása esetén azonban ezenn költségekkel min- ^resztüi" vjuó denesetre szembe állítandó a folyamon keresztül való vezetés, vezetés két- Ezen átvezetés módját illetőleg két, egymástól nagyon különböző ^áldása0" meg°ldás lehetséges. Első megoldás Az egyik megoldás szerint a balparton merített, szűrt és a szia Dunán ma-yattyútelep gépei által emelt viz magas nyomás alatt vezettetnék sál haladva a Dunában, vagy a Duna fölött a városba át. Ez a módszer a már keresztül, fentebb említett aggodalmak miatt nem volna ajánlatos, mert sem az nem volna czélszerü, ha a városnak ellátása feltétlenül és teljesen olyan magas nyomású vezetékeknek biztos voltától és működésétől függne, a melyek ki vannak téve mindazon zavaró behatásoknak, melyeket hídon keresztül vezetett csöveknek kell szenvedniük; sem az nem volna megengedhető, hogy az a meder alatt fekvő vezetékekre legyen utalva. Mindkét vezeték megbízhatatlannak mondható, kivált azon nagy átmérő mellett, a melylvel birniok kellene. A hídon keresztül fektetendő vezetéknél t. i., mint az a Fővárosi Közmunkák Tanácsának műszaki osztálya által szerkesztett jelentésben is föl volt említve, legalább is négy 1000 mm. átmérővel biró cső forogna szóban, minthogy ezeknek az óránkint eső legnagyobb fogyasztásnak kellene megfelelniük; az ó-budai szigetnél való átvezetésnél pedig legalább három 1000 mm. vagy két egyenkint 1200 mm. átmérőjű cső volna szükséges. •>*
