Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

I. Vizmű

— 156 —

A hídon tevő csövek szerkezete.

Átvezetés Pestről a hídon át.

5 vezeték mellett 1200, illetve 1500 kilót tesz, úgy hogy az egy f. méter hidra eső összes súly öntött vascsöveknél 4 cső részére kerekszámban 6000 kiló, 5 cső részére 7500 kiló, kovácsolt vascsöveknél 4 cső részére 4800 kiló, 5 cső részére 6000 kiló volna. Már csak a súly redukálása miatt is a kovácsolt vasnak adandó az előny.

Kisebb csövek nagyobb számban alkalmazva, magától értetödőleg még szaporítanák a súlyt, mig kevesebb, de 900 mm. átmérőnél nagyobb csőnek elrendezése szerkezeti szempontból nem tanácsos. Miután a hídnak szerkesztése feladatunkul kitűzve nincsen, ennélfogva itt csak a csőrészletek szerkezetéről lehet szó.

Miután a vezetékek — habár a lágy ellen meg is vannak védve — nagy hőmérsék külömbözeteknek vannak kitéve és a hidpálya ingadozásai azokra is átvitetnek, ennélfogva 900 mm. tiszta átmérőjű 10 mm. falvastagságú forrasztott lemezcsöveket választottam. A karimás csövek hossza 7960 mm. két-két ily sima cső között egy (Eox rendszerű) hullámos cső van beiktatva, mely szintén karmantyúval bir és csavarok és közbeiktatott tömitóssel van a sima csövekkel összekötve. A hullámos csövek hossza karmantyútól karmantyúig 2040 mm. és 12 drb 45 mm. mély és 150 mm. hosszú teljes hullámmal vannak ellátva. Egy 10 m. hosszú cső 100° hő- mórsék külömbözet mellett 12 mm. hossz változást szenved. A tervezett hullámos cső azonban bátran széthúzható vagy összenyomható 20 mm-el a nélkül, hogy alakjában ez által állandó változást szenvedne. A mozgékonyság emellett oly könnyű, hogy a karmantyúk összeköttetései nem szenvednek; és a hullámoscső már puszta léte által oly anyagi biztonságot nyújt, mint egy más cső sem, mert különben azr az alakját, mellyel bir, fel sem vehette volna. Minden másképen szerkesztett mozgócsövekkel szemben, ennek előnye abban áll, hogy az előbbiek a mozgékonyságot a csöveknek egymással való összeköttetésük által idézik elő, vagyis a csővezeték azon pontján, mely már magában véve is a leggyöngébb, mig a hullámos-csöveknél a mozgékonyság magában a csőben fekszik.

Másként áll a dolog akkor, ha a szivattyú állomás a pesti oldalon léttesittetik, a magas nyomású vizmedencze pedig a Gellérthegy tövében marad. Ebben az esetben a hid csővezetékének csak az előbb kimutatott maximális órának megfelelő 9375 m3-nyi viz mennyiség 30°o-át t. i. óránként 2812*5 nr-t, vagy perczenként 46*9 m3-t, illetve má^odperczenként 782 litert kell szállítania. Ha ezt szintén 4 csőre osztom el, akkor egy-egy csőre perczenkónt 11,7 m3, vagy másodperczenkónt 195 litert kapok. Ezen mennyiséget egy 500 mm. átmérőjű cső, egy m. sebesség mellett és u00 in- hosszra 2*4 m. súrlódási magasságot számítva, képes volna szállítani. A viz súlya egy f. m. csőhosszra 196 kiló lenne, a csősulva pedig 140, illetve 211 kiló, tehát az összes súly 336, illetve 407 kiló volna, a mi az előbb kiszámitottnak 2*6, illetve 2*9-ed részét tenné ki. Ha azonban a jövőre nézve kilátásba vett 250000 m3-nyi napi vizmennyiségből a 150000 m*-t meghaladó 100000 ma Buda részére volna szánva, a mi nézetem szerint ily magasra nem tehető, akkor ez a mennyiség is a Dunán át volna vezetendő, mi által a fennti mennyiség óránként 4166*6 ím-rel szaporodván 6979*1 m3, illetve perczenként 116*3 m3, vagy másodperczenként 1940 literre növeknék. Ez öt csőre elosztva, perczenkónt 23*3 m3-t. vagy másodperczen-