Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
A tervezetre nézve irányadó számadatok. T. lapon levő átnézeti terven vannak ábrázolva és a melyeknek működése általánosságban a következőképen ismertethető: A. A merítő- és szűrőtelep, a melynek feladata a víznek a Dunából való nyerése, annak derítése, szűrése és tisztított állapotban abba a vezetékbe való töltése, a mely azt a balparton levő szivattyútelephez vezeti. B. A Duna alatti tunnel, a mely a vizet a merítő- és szűrőtelepből a balparti szivattyútelephez átviszi. C. A balparton a szivattyútelep, a mely ezt a vizet a városi csőhálózatban követelt, illetőleg a magas víztartó uralásához szükséges nyomás elérésére megkivántató magosságra nyomja. I). A 6 főcső, a melyek a vizet a városi csőhálózatba vezetik és az ellátandó terület átszelése után mint kiegyenlítő vezetékek vannak folytatva egészen a hozzájuk tartozó terület számára rendelt magas víztartókig. E. A két magas víztartó, egyik a Szt. Gellérthegyen, a másik Kőbányán, a melyek éjjel a fölösleges vizet magukba veszik, hogy azt nappal a város ellátása czéljából a csőhálózatba újra bebocsássák. Mielőtt azonban a vízmű egyes részeinek leírásához .hozzáfognék, az annál alapul veendő fontosabb számadatokat kell véglegesen megállapítanom. A programm szerint a vízmű akképen tervezendő, hogy annak szállítóképessége már kezdetben naponta 80,000 m3-t tegyen ki és szervesen ki legyen tágítható egészen esetleg 250,000 m3-nyi naponkinti vízmennyiség nyeréséig. Erre vonatkozólag magyarázatkópen a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1888. évi szeptember 20-án tartott üléséről fölvett jegyzőkönyv kivonatában föl van említve, „hogy a kezdetben követelt, naponkint 80,000 m3-nyi vizmennyiség a maximális szükségletet képezi és hogy arról kell gondoskodni, hogy ez a mennyiség a váltakozó szükségletet a napnak egyes szakaiban tényleg fedezze.“ Ezek szerint a 80,000 illetőleg 250,000 m’-nyi mennyiség egy nyári napnak legnagyobb szükséglete, s a vízmű kezdetleges nagyságában, valamint végleges alakjában is ezeknek tartozik megfelelni. A budapesti viszonyokat tekintve abból kell kiindulnunk, hogy az átlagos napi fogyasztás egy nyári napnak fogyasztásához úgy aránylik. mint 1 : V 2, továbbá, hogy egv nyári napnak átlagos fogyasztása annak egy órai legnagyobb fogyasztásához úgy áll mint V 2 : 2 vagyis hogy az óránkinti legnagyobb fogyasztás kétszer akkora, mint az átlagos órai fogyasztás. így tehát a vízműnek átlagos napi fogyasztása: kezdetleges kiterjedésében 56,500 m3-t jövőben pedig 175,000 m3-t fog kitenni. Ezek a tömegek veendők alapul az üzemkölDógek és bevételek kiszámításánál. A legnagyobb napi fogyasztása vizmű kezdetleges alakjában 80,000 m3-re, végleges kiterjedésében pedig 250,000 m3-re teendő. A merítő gépek, a derítő és szűrő müvek, a szűrő telepben levő összes vezetékek, a Duna — lO —
