Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

I. Vizmű

— 8 —

Második megoldás, alacsony nyomással át a Dunán.

A merítő és szíírötelepnek a szivattyúteleptől való elválasztása.

A második

megoldás

előnyei.

Magos nyomású vezetékeknek tunnelben való átvezetése a nagyon tekintélyes költségeken kívül szintén különféle aggodalomra szolgáltatna okot, kivált az üzemet illetőleg, a mire a fővárosi közmunkák tanácsa műszaki osztályának jelentése is rámutatott.

A megbízhatatlanságnak és a nehézségnek oka pedig itt mindenütt a nyomásban rejlik.

Ezekből önként következik a második alternativa, a vezetéknek a Dunán alacsony nyomás mellett való keresztülvezetése. Ha ez az átvezetés nyomás nélkül, vagy olyan alacsony nyomás mellett eszközölhető, hogy a vezetékben uralkodó belső nyomás körülbelül megfeleljen a Dunaviz külső nyomásának, akár vascső legyen ezen vezeték, akár falazott csatorna, akkor az aggodalmak legnagyobb része elesik és azon szerkezetek alkalmazhatók, a melyekről a részletes leírásnál lesz szó és a melyek képesek minden aggodalom teljes elenyósztetésére.

Az alacsony nyomás mellett való átvezetésnek ez a módja azonban a merítő- és szűrőtelepnek a szivattyúteleptől való elkülönítését föltételezi. Még azon esetben is, ha a merítő-, szűrő- és szivattyútelep az ó-budai szigeten egyesítve állíttatnék föl, a meritőgépeket a szűrésnek lehetőleg szabályossá tétele czéljából az emelő gépektől el kellene választani, Mind a két géptelep különben magában véve is annyira terjedelmes, hogy mindegyik önnálló, külön személyzetet követelő műnek tekinthető.

Ezeknek helyzetbeli szétválasztása tehát, vagyis az egyiknek a jobb-, a másiknak a balparton való elhelyezése, sem költ-ég, sem üzem, sem kezelés tekintetében nem szolgáltathat aggodalmakra okot.

E szerint a viz közvetetlenül a jobbpart mellől a Duna erős sodrából merittetnók ott a hol a viz a legtisztább; a szigeten ülepedésnek és szűrésnek vettetnék alá, s azután alacsony, vagyis olyan nyomás mellett, a mely a Duna vizszinónek megközelítőleg megfelel, a Duna alatt átvezettetnék a balpartra, és csak ott hajtatnék erős emelőgépekkel magas nyomás alatt a fővezetékekbe, a melyek a vizet a városba vezetnék és szétosztanák.

Ilyen megoldás mellett tehát elesnek azok az aggodalmak, a melyek a szűrő- és szivótelepnek az általuk ellátandó városrésztől való elválasztásával járnának. Csak a szűrőtelepet választja el a Duna a városnak ezen részétől, mig a nagy szivattyútelep és a város között, vagyis ott a hol a víznek elvezetése magas nyomás alatt történik, s a hol ennélfogva az hátrányos lehetne, az elkülönítés ezen eljárás mellett elkerülhető.

De vannak ezen módszernek még ezenkívül is előnyei.

így mindenek előtt az ó-budai sziget a szűrőtelep fölállítására nézve nyújt több lényeges előnyt, a mint azt már a Fővárosi Közmunkák Tanácsának műszaki osztálya is kiemelte. Jelenleg ezen sziget partja mentén vonul el a Dunának legmélyebb, legerősebb és legtisztább sodra, mig a kis Dunaág, a mely a szigetet nyugatról határolja, a kevésbbé tiszta, s a partot fölülről követő parti- és belvizet felveszi és azt a meritőhelynek elkerülésével csak a sziget alatt vezeti újra vissza a folyamba.

A sziget talaja egyenletes és jó, magossági fekvése olyan, hogy némi föltöltéssel az árvizmentességet is elérheti. Ezen felül a sziget területe is megfelelő, alakja pedig olyan, hogy helyes módon fölhasználva a műveknek igen czélszerü általános elrendezését engedi meg. A sziget teljesen el van külö-