Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
71 másik a gyülcső körül és ez utóbbi abban áll, hogy a szűrőréteg oly sűrű lesz, hogy a vizet csak csekélyebb mennyiségben bocsáthatja át. A mi már most az előszűrő felületén lerakodó iszapot, tisztátlanságot illeti, erre a jelentésben azt mondottuk, hogy ezt a fölötte folyó Jviz sodra elviszi és újabbat rak le, mely processus szakadatlanul tart a gördülék-mozgalomnál fogva. Ennek ellenkezőjét soha sem állitottam, sőt a viz ezen hord- és rontó erejéről már 1870-ben felolvasást tartottam a mérnök- és építész-egyletben, melynek közlönyében a felolvasás meg is jelent. A gördülék ezen mozgása tekintetében azóta több hírneves vizépitész ugyanazon értelemben nyilatkozott, legújabban Hochburger. S hogy ez valóban igy van, ennek igazolására hivatkozom azon ismeretes tényre, miszerint a folyam medrét képező anyag a változó vízálláshoz képest helyét mindig változtatja, azaz leülepedik és ismét elhordatik, mely játéka a természetnek folytonos télen és nyáron. Ennek szükségképen történnie kell, miután különben a folyók mellett élni sem lehetne, mert a mederfelület megújulása nélkül az egészséget veszélyeztető anyag nagy mértékben felhalmozódnék. Miután a tervezett előszűrő egyúttal feneke lesz a Dunának, ebből a mondottaknál fogva önként következik, hogy legfelső rétege mindig önmagától meg fog újulni és ez tovább bizonyításra nem szorul. r Áttérve az előszűrőréteg betömődésére, ezt nemcsak nem tagadom, sőt a jelentés 43. és 44. oldalán meg is van mondva. De minthogy az előszűrő felett a viz szünet nélkül mindig sokkal nagyobb sebességgel mozog, mint a mely sebességgel a viz alulról kiszivattyúztatik s különösen, minthogy a kiszivattyúzási sebesség nemcsak viszonylag, hanem absolute véve is nagyon csekély s a viz a szűrőrétegben jobbra-balra, keresztül-kasul, mindig mozog: ennélfogva a betömődés sokkal lassabban állhat csak be, mint a gyűlcsöveknél s ha be is áll, a réteg felíurkálásával és lazításával ezen lehet segíteni, mert ehhez a réteghez hozzáférünk, sőt a réteget akár egymagában, akár az alatta fekvő draincső-hálózattal együtt bármikor egészen is felszedhetjük és újból lerakhatjuk. Bővebb megnyugtatásul felemlíthetem még, hogy a tervezett előszűrő nem lesz a világon egyedül álló, mert pl Észak Olaszországban már tényleg van, a toulousei viznyerés pedig egymagán ily rendszeren alapul, a viz másodszori szűrése nélkül. Kun Gyula aggodalmait az adott felelet el nem oszlatta s azt hiszi, hogy — tekintettel a talajviszonyokra is — az előszűrőt nem 30 évenkint, hanem minden évben többször kellene majd tisztítani. Elnök megjegyzi, hogy a műszaki osztály által javasolt előszűrő az elnökség propositiója értelmében most különben sem határoztatnék el s igy a fölött bővebben vitatkozni még időelőtti, miután lehetséges, hogy az indítványba hozott pályázatnak az lesz eredménye, hogy az előszűrő egész más megoldást nyer. Ennek következtében Vidéky László folytatja előadását a 2-ik kérdésre, mely igy hangzik: Az előszűrő-terület mögött posványok vannak. Mi lesz ezekből? Felelet: Igenis vannak posványok, és pedig, mint a térképből látható, a leg-
