Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
72 közelebbi nagyobb posványság az amphitheatrum felett kezdődik és közel Békás- Megyerig terjed; továbbá az amphitbeatrumtól lefelé is vannak posványok csekélyebb terjedelemben. E posványok vizének nagyobb része a filatori-árokba ömlik, mely az óbudai Duna-ágba az előszűrőnek szánt területen alul torkol be, az előszűrőre tehát semmi befolyással nem lehet. A posványvizek másik része — vezetve a puskapor- malom-árok által — az óbudai Duna-ág kezdetétől mérve, észak felé körülbelül 1.350 méter távolságra jut be a nagy Dunába, ennek vizével vegyül és igy folyik le az előszűrő felületén. Az előszűrőre tehát kétségtelenül gyanús vizek is jutnak és ez egyik oka annak, hogy kétszeri szűrést hoztunk javaslatba. Ha Ó-Budának ezen partja mentében gyűlcsövet fektetnénk, kétséget sem szenved, hogy a szóban forgó posvá- nyokból eredő vizek a gyűlcsőbe jutnának és csak másodszori szűrés után volnának felhasználhatók. Ha már most e posványvizek előbb a nagy Duna vizével vegyülve jutnak az előszűrőkre, nézetünk szerint nem lehet aggódni, hogy az előszűrők és a mesterséges szűrők együttvéve biztosan eliminálni fogják a vizből úgy azon gyanús elemeket, melyeket a posványok vizei hozhatnak, mint általában azokat is, melyeket a Duna vize önmagában véve is tartalmaz. De ha mégis volnának, kik a posvá- nyokból eredő vizek káros befolyásától félnének, azok teljes megnyugtatására kijelenthetjük, hogy nem ütközik nehézségbe és csak csekély költséget igényelne, hogy a kérdéses vizek a filatori árokban vezettessenek le, mely már az előszűrőn alul torkol a Dunába. 3-ik kérdés: Milyen szűrőkkel lehet a Dunavizet jól és biztosan szűrni mindenféle körülmények között? Felelet: Előre bocsátom, hogy teljesen bizonyos vagyok arról, hogy a Duna vizét mesterséges szűrőkön a liygienia minden követelményeinek tökéletesen megfelelően minden körülmények között lehet tisztitani, ha előbb a szabad szemmel látható anyagoktól előszűrés utján megszabadittatik. Bizonyítja ezt különben a királyi palota vízmüve is, melynek vizét vegyi vizsgálat alapján Balló Mátyás főv. vegyész jónak, dr. Tydi és Sir Francis Bolton pedig igen jónak nyilvánították. A mi már most a kérdést illeti, önként érthető, hogy az ismert szürőszerke- zetek közül azt fogjuk választani, mely czéljainknak legjobban megfelel. Ezt ma itt pontosan még meg nem állapíthatjuk, mert hogy tüzetesen megtudhassuk, milyen szűrő lesz a legmegfelelőbb, e végből előbb kísérletet kell tenni és a szűrő magassági viszonyait kísérleti úton meghatározni. Csak ha ez megvan és tudjuk, melyik körülményeink között a legjobb szűrő, foghatunk a szűrőágyak építéséhez. A szűrők kérdése egyébiránt aggodalomra egyáltalán nem adhat okot, mert javaslatunk és a főváros határozata között e tekintetben csak az a különbség van, hogy mig a főváros már a természetes szűrőkből nyert vizet tisztának, jónak véli, addig mi az ugyanígy nyert vizet további tisztításnak vetjük alá, mely nem ártalmára, hanem szükségképen csak javára válhatik a víznek, annyival inkább, mert a mesterséges szűrők által hatalmunkban van a víznek a természet által előidézett változásait kiegyenlíteni, neutralizálni nemcsak a szűrő időnkinti módosítása, hanem és főleg a szűrősebesség tetszés szerinti szabályozása által. így érjük el, hogy a viz
