Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
— 43 r fúrlyukak közelében egy posványos tó van, melyből a viz útját találja a talajba és igy a folyó felé, ennélfogva a tervezett gyűlcső vonalán keresztül is. Nézetem szerint ez igen nagy mérvbeni fertő z- tetés tényezőjének tekinthető.« Ugyanezen véleményben van dr. Szabó József is, mint ez a tárgyalási iratokból kitűnik. Azt hiszszük ezek után, hogy a káposztás-megyeri dunapart —minden egyébtől eltekintve — már a viz bekövetkezhető fertőzése miatt, gyűlcső elhelyezésére egyáltalán nem alkalmas, annál kevésbé, mert Sir F. Bolton véleménye szerint is, valahányszor a Duna vize három méternél magasabban áll, avizagyülcsőbecsakazefelettlevő, alig pár láb vastagságú természetes kavicsrétegen át nyomulna, és ez semmiesetre sem tekinthető jó szűrésnek.* Kimutatván a fentiekben, hogy Káposztás-Megyeren a körülmények épen nem kedveznek egy, a természetes szűrők rendszerére épitendő vizműnek, pedig fel kell tenni, hogy a tervező a található legjobb helyet hozta javaslatba, melynek kedvéért érdemesnek hitte a főváros határán még túl is menni, önként felmerül a kérdés, miért ragaszkodunk oly szivósan a természetes szűrés rendszeréhez, mely mellett oly óriási nehézséggel jár, sőt csaknem lehetetlen a vizet a fertőzés ellen biztosítani; mely a dolog természetéhez képest a folyó vízállásának szeszélyétől teszi függővé a nyerhető viz mennyiségét; mely minél jobban felel meg feladatának eleinte, a szűrőréteg eldugulása és hozzáférhetlensége miatt annál hamarább veszti el vízszállító képességét s annál hamarább hoz bennünket a nálunk máris eléggé ismeretes kala- mitások elé? És felmerül egyidejűleg ama másik kérdés, miért idegenkedünk a mesterséges homok-szűrőágyak behozatalától, melyekről dr. Koch, dr. Frankland és mások tapasztalásból mondják, hogy a fertőzött vizeket egyedül képesek kellőképen megtisztítani; melyekről legmakacsabb ellenzőik kénytelenek elismerni, hogy a terjedelmükhöz képest számított vízmennyiséget külső körülményektől merőben függetlenül, mathematikai pontossággal és minden időben valóban is rendelkezésünkre adják; melyek hozzáférhetők lévén, megengedik, hogy fővárosunk vízellátásánál a tudomány és tapasztalat még csak a jövőben elérendő vívmányait is legott, nehézség és újabb pénzáldozatok nélkül alkalmazzuk ?! Hogy e kérdésekre a feleletet is megtaláljuk, szemügyre kell venni a szűrés processusát, melyre vonatkozólag Thiem A., kitűnő vízvezetéki szakférfiú, a természetes szűrők rendszerén alapuló bécsi Ferdinand vízműnél és Toulouse** s Lyon városok vízmüveinél tapasztalt kedvezőtlen eredményekről szólva, szószerint nagyon találóan ezeket mondja: »Diese Misserfolge sind jetzt nach den gemachten Erfahrungen leicht erklärlich. Erfahrungsgemäss erfolgt die Filtration nur im Sande, dessen Körner eine gewisse * L. tárgyalási iratok III. füzet 274. lapját. ** Wein többi között Toulouse vízmüvét is kitűnő például szokta felhozni. 6*
