Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
I. Szabályozás
15 — Iliivel az általános szabályozási tervbe felvéve nincsen — csak abban az esetben lehetne helye, ha az illető birtokosok a szükséges területet egészben ingyen engednék át, mire többen nem voltak hajlandók: a mi feladatunk még azon utczák tekintetében is, melyek benfoglaltatnak a szabályozási tervben, csupán arra szoritkozik, hogy az egyes telkekből eleső területeket épitkezés alkalmával beváltsuk, ellenben a megnyitás már minden körülmények között a fővárosnak képezi hivatását. Habár azonban — mint említettük — oly utczanyitásról volt szó, mely kívül esvén az általános szabályozási terven, csak az illető telektulajdonosok érdekében levőnek tekinthető; habár továbbá oly utczák nyitására sincs elegendő pénz, melyek közforgalmi érdekekből az általános szabályozási tervbe vannak felvéve: mégis figyelembe vettük, hogy a losonczi-, szigetvári-, prater- és Kemény Zsigmond-utczák között tervezve volt tér felhagyása a kérdésben levő utczanvitás által érdekelt egyikmásik telekre hátrányos lehetett és ezért kinyilatkoztattuk, hogy a mennyiben a főváros a Kemény Zsigmond-utczát a mi pénzbeli hozzájárulásunk nélkül is, tehát egészben a saját költségén megnyitni kívánná, ezt nem fognók ellenezni. A VIII. kér. erdélyi- és Magdolna-utczák közt fekvő közterület rendezésénél, jelesen házhelyekké alakításánál kívánságunkra hahírozatba ment, hogy a Teleky-tér folytatásában tervezett utcza 6 öl helyett 10 öl szélességben létesittessék, mert az új köztemetőbe tervezett vasút ezen az utczan fog vezettetni. A X. kér. kőbányai róm. kath. templom elhelyezése. Kőbánya népességének szaporodása s e városrész általános fejlődése megérlelte annak a szükségét, hogy számára az eddigi kápolna helyett megfelelő templom építtessék. A főváros foglalkozva ezzel az eszmével, tárgyalás alá vette a templom elhelyezésének kérdését. A nézetek megoszoltak a kőbányai két tér, t. i. a kápolna-tér és a bánya-tér között. Mintegy kibékitéseül ezen ellentétes törekvéseknek, a főváros úgy határozott, hogy a templom a kápolna-uton alakítandó új térre helyeztessék. Részünkről behatóan foglalkoztunk e határozattal és a helyszín megtekintése mellett gondosan mérlegeltük az érveket, melyek a szóba jött helyek egyike vagy másika mellett felhozhatók s meggyőzők végre is azok az indokok voltak reánk, melyek a középitési bizottmány által is ajánlott bánya-tér mellett szólanak. Döntőnek volt ugyanis veendő az a szempont, hogy a templom ott fog rendeltetésének legjobban megfelelni, a hol a lakosság nagyobb része által legkönnyebben lesz látogatható. E hely pedig kétségkívül a bánya tér, miután Kőbánya általában véve szétszórt lakossága legtömörebben mégis e körül csoportosul és itt vannak a legrendezettebb viszonyok. E tervet tehát annál nagyobb megnyugvással fogadtuk el a templom helyéül, mert a mellett, hogy ide a kápolna-uton és környékén lakók is kényelmesen eljuthatnak, a bánya-tér vidéke mutatott fel eddig legnagyobb fejlődést és ez bir leginkább a jövő fejlődés feltételeivel is, bizonyos lévén, hogy a magyar államvasutak itteni vonalán legközelebb vagy áthidalással, vagy más módon oly változtatás fog tétetni, mely a fejlődésnek ebben az irányban mutatkozott akadályait el fogja hárítani. Különös megnyugvásunkra szolgált ez elhatározásunknál végre az is, hogy méltányosnak találtuk, hogy a főváros az úgynevezett ligeti telkek eladása alkalmával
