Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
I. Szabályozás
16 — a vevők irányában tett ama kijelentésétől, melylyel a templomnak a bánya-téren leendő felépítését helyezte kilátásba, nyomós okok nélkül el ne térjen. Kőbánya nagy kiterjedését és lakosainak területi szétszórtságát tekintve, nem volt előttünk kétséges, hogy tétessék bár a templom a nézetünk szerint legmegfelelőbb bányatérre, az igy sem fog minden igényt kielégíthetni. Ezen a lehetőségig segitendők, elfogadtuk a középitési bizottmány javaslatát, hogy a mostani kápolna kellőkép kitatarozva, istentisztelet tartása czéljából továbbra is fenhagyassék. Ellenben nem fogadtuk el a középitési bizottmánynak azt a javaslatát, hogy a bányatérnek a jászberényi-uttól délkeletre fekvő része, melyet már ki is sajátítottunk, felhagyassék. E helyütt ugyanis élelmezési piaczra nagy szükség leend és erre a czélra a szóban levő terület kitünően alkalmas. Kőbányát érdeklőleg egy másik, fontosabb szabályozási kérdéssel is foglalkoztunk. Ez a két főközlekedési érnek, a belső jászberényi-utnak és a kápolna-utczának egymással való összeköttetése. E végből az általános szabályozási tervbe a ftizér-utcza kiszélesítése volt felvéve; de mert igy a nevezett két főközlekedési vonal csak kerülővel lett volna elérhető, az összeköttetés létrehozása érdekében czélszerűbbnek találtuk a halom-utcza folytatólagos megnyitását tervbe venni. Dréher Antal, serfőzdéje érdekeinek szempontjából, ellenezte ugyan e tervet; de kifogásait alaposaknak el nem ismerhettük, mert a serfőzdetelep érdekeit, melyek főleg a jövőbeli terjeszkedés biztosításában állanak, az utczanyitás lényegesen nem érintheti, s jelesen, hogy a telep e mellett is elegendő nagy marad, kitűnik abból, hogy mikor a kőbányai templom elhelyezése volt kérdésben, bizonyos feltétel alatt maga Dréher is hajlandónak nyilatkozott az utcza megnyitására. Ezt bizonyára nem tette volna, ha a telep valamely fontos érdeke forogna koczkán. De ha a halom-utcza a fentiek szerint nincs is ártalmára a telepnek, beláttuk, hogy másrészt van az általános szabályozási tervben több oly utcza, melyek ez ipartelepre nagyon hátrányosak lehetnek, s miután a telep szabályozásánál nemcsak a városrendezési szempont, hanem kétségen kívül maga a serfőzde érdeke is mérvadó, mert e virágzó iparág biztosítása és fejlődése az államkincstár és a főváros szempontjából is felettébb fontos: felhívtuk a fővárosi hatóságot, hogy a telep szabályozása kérdésében Dréher Antallal tárgyalást kezdjen és nehogy a szabályozás folytán akár az egyik, akár a másik érdek rövidséget szenvedjen, igyekezzék vele minden jogosult szempontot kielégítő megállapodásra jutni. Ugyanakkor már előre kijelentettük, hogy ha e megállapodás sikeresen létrejön, készségesen bele fogunk egyezni, hogy a bánya- utcza folytatásában tervezett utcza és az ezt keresztező másik utcza, melyek leginkább vannak ellenkezésben a serfőzde érdekeivel, az általános szabályozási tervből elhagyassanak.
